Századok – 1969
Tanulmányok - Szekeres József: A fővárosi népbiztosság 347/II–III
358 SZEKERES JÓZSEF végezte. Ugyanezen a napon tette közzé a szocializáló népbiztosság az üzemek folytatására való felhívását, melyet a fővárosi népbiztosok továbbítottak a budapesti közüzemek felé. A következő nap nagy munkában, tanácskozások közepette telt el, melyek célja megfelelő politikai, illetőleg népbiztosi megbízottak kiválasztása volt az egyes ügyosztályok és kerületi elöljáróságok valamint a legfontosabb fővárosi intézmények élére. A megbízottak személyére a szakszervezetek és munkástanácsok tettek javaslatokat, de megállapítható, hogy elsősorban a szociáldemokrata irányítás alatt álló szakszervezetek befolyása volt a döntő a kijelölésnél. A nagy munka mellett azért egy sor kisebb jelentőségű rendelet is kikerült. Ilyen volt pl. az a rendelkezés, amely a zárt és magánkertek megnyitásáról intézkedett: ,,Rendelet a zárt kertek és magánkertek közcélra való felhasználása érdekében. A főváros népbiztosai elrendelik, hogy a jelenleg elzárt nagyobb területű kertek közül egyelőre a Nemzeti Palota kertje, az Orczy-kert, a belvárosi Károlyi kert és a budai Karácsonyi kert palota mögötti része a gazdasági célra igénybe nem vett és játszótérnek alkalmas összes telkek azonnal kinyittassanak és a közönség üdülésére reggeltől estig nyitva tartassanak valamint intézkedés történjék arra nézve is, hogy a sétatérnek alkalmas magánkertek is legrövidebb idő alatt megnyittassanak. Budapest, 1919 évi március 25. A főváros népbiztossága: Preusz Mór Vincze Sándor Dienes László'"2 0 Március 26-án került sor a fővárosi vezetés átalakítására. Ez a nap különben is igen fontos eseményeket hozott, melyek a proletárdiktatúra feladatainak megfelelően a proletariátus hatalmát voltak hivatottak erősíteni. Ezek a következők: az ipari-, bánya- és közlekedési üzemek köztulajdonba vétele, a bérházak, a pénzintézetek szocializálása, a munkához való jog és a munkakényszer kimondása, végül a feloszlatott rendőrség helyébe Vörös Őrség szervezése. A főváros vezetésének átalakítását kimondó rendelet a kora délelőtti órákban közzé tétetett a Városházán, ahol nagy riadalmat keltett a vezető tisztviselők között. Bódy, az elmozdított polgármester szerint a népbiztosok ezen a napon a városházi vezetőket eltávolították állásaikból és helyükbe „ . . . nagyrészt alantasabb hivatalnokokat, részben pedig munkásokat ültettek".21 A népbiztosi rendelet, amelynek alapján a Városháza vezetésében is érvényesült a proletárdiktatúra, a következőképpen hangzott: ,,Budapest népbiztosai a mai napon az ügyosztályok és a kerületi elöljáróságok és főbb hivatalok ügyeinek vitelét szellemi és fizikai munkások kezébe tették le."2 2 Összesen 36 20 Budapest Népbiztossága Hivatalos Közlönye, 1919. márc. 28. 21 Bódy Tivadar polgármester jelentése a főváros helyzetéről 1919. 2. 1. (Nyomtatott röpirat.) 22 Ducsánszky Bertalan tanácsjegyző vallomása a régi vezetők elmozdításáról, az új megbízottak kijelölése céljából folytatott tárgyalásokról. PIA. Bkgy. 6302/1920. II. köt. 270.
