Századok – 1969
Tanulmányok - Szekeres József: A fővárosi népbiztosság 347/II–III
A FŐVÁROSI NÉPBIZTOSSÁG 353 séges döntéseket. Később megjelent a polgármester szobájában a Városi Alkalmazottak Országos Szövetségének, a VAOSz-nak a küldöttsége.1 0 A fővárosi népbiztosok a két szakszervezeti küldöttel, Czóbel Ernővel és Fenyő Andorral valamint a polgármesterrel együtt a városi főtisztviselők értekezletére, az akkori tisztviselői tanács ülésére mentek. A tanács tagjai a direktóriumnak felajánlották lemondásukat, de a népbiztosok fölkérték őket, hogy maradjanak a helyükön és lássák el feladataikat. Egyben közölték velük, hogy a tisztviselői tanács, a volt törvényhatósági közgyűlés utódját képező Néptanács és az ún. bizottságok, valamint az autonómia is megszűnnek. Az ülés végére elkészültek a városi alkalmazottakhoz írt felhívások nyomdapéldányai és a népbiztosok felolvasták a tanács előtt. „A főváros valamennyi hivatalának, intézetének, üzemének és iskolájának vezetőihez és összes alkalmazottaihoz! A Forradalmi Kormányzótanács akaratából átvettük a főváros vezetését. E tisztünlben egyetlen törvényt ismerünk csak, és ez: a főváros dolgozó népének érdeke, a proletárság hatalmának és felszabadulásának biztosítása! Semmi más törvény, szabály vagy szerzett jog bennünket nem kötelez. Felszólítjuk a főváros összes alkalmazottait, hogy munkájukat fokozott kötelességteljesítéssel végezzék, mert most valóban proletártestvéreiknek dolgoznak. Mindenki köteles utasításainkat ellentmondás néllül végrehajtani. További intézkedésig mindenki marad a helyén és yégzi a dolgát. Aki az üzemeiben most rendbontó, zavart vagy fennakadást okoz, az a proletárság érdekeit és hatalmát veszélyezteti, áruló, akit rögtönítélő bíróság elé állítunk! Ezt a felhívásunkat minden hivatal, intézet, üzem és iskola vezetője tartozik az összes alkalmazottakkal a bizalmiak bevonásával közölni és azután megfelelő helyen kifüggeszteni. Budapest, 1919 évi március 22. Dienes László Preusz Mór Vincze Sándor"1 1 Ugyanakkorra elkészült a VAOSz felhívása is a fővárosi dolgozókhoz: „Városi alkalmazottak! Proletá rok ! Testvérek ! Március hó 21-én éjjel Magyarország proletársága maga vette kezébe a hatalmat, megteremtette a proletárdiktatúrát! E naptól kezdve Magyarország 10 A proletárdiktatúra fővárosi történetére talán az egyik legfontosabb forrásanyag a Budapesti Büntetőtörvényszék Kgy. 6302/1920. sz. ítélete, amelyet a Tanácsköztársaság fővárosi vezetőinek ügyében hoztak. Az eljárás során több mint 10 000 oldal terjedelmű peranyag keletkezett, főleg vallomásokból, egykorú iratok, jegyzőkönyvek becsatolásából. Az ügyészség 24 fővárosi vezető ellen adott ki vádiratot, de közülük csak hat vádlott — Kunfi Aladár, Czóbel Ernő, Schiff Rezső, Biermann István, Bogár Ignácz és Brunner József — ellen hozhattak ítéletet. A többi 18 vádlott — köztük a három népbiztos — ellen csak körözőlevelet állt az ügyészségnek módjában kiadni, mert az eljárás alá vontak emigráltak. A meghozott ítélet — az ellenforradalmi körülmények közepette — viszonylag enyhének volt mondható, s a vádlottak egy része a Szovjetunióval kötött fogolycsere egyezmény alapján kicserélésre került. — A városházi 1919. márc. 22-i eseményekre vonatkozóan több tanúvallomás is rendelkezésre áll. így Bódy volt polgármester "(PIA. Kgy. 6302/1920. III. köt. 227) vagy Grimm Aladár tanácsnok (uo. III. köt. 254) vallomásai. 11 Az eredeti röplap: BFL Fővárosi Gázművek 1919. évi iratgyűjteménye.
