Századok – 1969
Tanulmányok - Farkas Márton: Az Osztrák-Magyar Monarchia megmentésének kísérletei és a páduai fegyverszünet 306/II–III
320 FAKKAS MÁRTON különösen nehezek, erényeitek, belátástok, áldozatkészségetek ma sokkal inkább meghatározza a Monarchia valamennyi népének jövőjét — kivétel és különbség nélkül... Az idők ma tele vannak zűrzavarral, ezek nem szabad, hogy elérjék a hadsereget és a flottát !"7 4 A voltaképpen ködös, homályos mondatok és célzások az uralkodó körök reménybeli várakozását tükrözték és a béke zászlaját lengették a Monarchia népei és a katonák előtt: csak tartsanak ki és tűrjék mindazt, amit eddig is tűrtek ! De az uralkodó körök monarchiamentő kísérlete kudarcba fulladt. Az Andrássy-jegyzéket az antant figyelemre sem méltatta,7 5 mivel magatartása a délnyugati arcvonalon bekövetkezett osztrák-magyar katonai vereségek hatása alatt egyszeriben megváltozott: a győzelmet kezükben érezték és a közben kitört prágai forradalom „Éljen Wilson, éljen Masaryk !" jelszavai egy pillanatra elaltatták a bolsevizmus félelmét. De a felbőszült német kormány is súlyos katonai, politikai és gazdasági retorziókkal fenyegetődzött, illetve ezeket a retorziókat — amennyire erejéből tellett — foganatosította is: a Bajorországban állomásozó, bár nem jelentős erejű katonai egységeket Tirol megszállására utasította, Ausztriában pedig pángermán Anschluss-mozgalmakat, tüntetéseket szervezett, ugyanakkor megszakította a Monarchia és Németország között folyó (salzburgi) gazdasági tárgyalásokat és azonnali hatállyal letiltotta az élelmiszerszállítmányokat.76 A német hadvezetőséget különösen az töltötte el felháborodással, hogy a Monarchia vezetőinek különbéke lépése után Németország-szerte nagy béketüntetések robbantak ki.7 7 Az Andrássv-jegyzék és az azt követő antant magatartás, valamint az újabb német beavatkozási kísérlet a széthullt Monarchia belügyeibe, csak fokozta a felbomlás és a Monarchia népei forradalmi kitörésének folyamatát. Október 28-án a tömegek ellepték Prága utcáit és a délutáni órákban a csehszlovák nemzeti tanács átvette a kormányhatalmat. A Monarchia katonai hatóságai, miután a polgári és katonai tömegekkel a szembenállás teljesen kilátástalan volt, P. v. Kestfanek gyalogsági tábornokkal az élén, kapituláltak a győztes forradalmi erők előtt. Csehország dolgozói mellett Horvátország, Lengyelország, Galícia, Dalmácia s a Monarchia egyéb tartományai népeinek tömegtüntetései mérték az utolsó csapásokat a Habsburg-Monarchiára. Budapesten pedig a véres lánchídi csatával a magyar forradalom lángját gyújtották fel.78 Mindezekhez hozzájárult, hogy a frontalakulatok felbomlási folyamata az Andrássy-jegyzék elküldése után fokozott gyorsasággal ment tovább. Október 28-án a folyamat súlypontja az ellenséges főcsapás irányában harcoló alakulatok körében volt, de a tiroli arcvonal csapatainak bomlása is változatlanul tovább tartott, sőt október 27-ének estéjétől a Monarchia legnagyobb 74 StAW: PA. I. 966. Krieg —25/33. Friedensverh. Jelzet nélkül. Idézi még Kerch -nawe: i. m. 100. oldalon. "Geheimes Staatsarchiv, München MA —1—972. (szám nélküli) Telegr. 1918. okt, 27-én de. 9ft 30'-kor(!). 76 StAW: PA. I. 966. Krieg —25/33. Friedensverh. Gr. Thorens távirata Münchenből: Nr. 38. — 1918. okt. 28. és Arendts vk. tiszt jelentése Bécsből 1918. okt. 30-án. Ld. Geheimes Staatsarchiv, München MA-I—972—V. A. W. 256137-Mü. 77 Uo. 78 Ezen nagyjelentőségű forradalmi eseményekről a tanulmány korlátozott lehetőségei miatt részletesen beszámolni nem tudunk.
