Századok – 1969
Tanulmányok - Bónis György: A személynök és bírótársai a Jagellók korában 5/I
A SZEMÉLYNÖK ÉS BÍKÓTÁKSAI A JAGELLÓK K0IÍÁBAN 17 egyező bírói eskü letételére kötelezte „a szigorú rákosi eskü" formájában; a 8. tc. az egész országot érintő ügyekben nyolc nemesi ülnöknek a királyi tanácsban is helyet biztosíto'tt, s ezektől külön tanácsosi esküt kívánt meg. Az 1500-i törvényhozás, mely a bíráskodás menetét részleteiben is rendezte, az ülnökökre újabb szabályokat alkotott. Az 5. te. kiadatta nekik a perek sorrendjét (registrum), a 7. tc. helyet de nem szólásjogot — biztosított nekik a király személyéhez fellebbezett ügyek tárgyalásán, a 10. tc. meg a főpapok és bárók ülnökeinek számát négyre emelte, s az így 24 tagúvá lett tanács felét állandóan a király mellé rendelte. A nemesi ülnököket három évenként újra kellett választani, az országgyűlések közti időben meghalt assessort azonban a király ülnöktársai tanácsával helyettesíthette. Az éppen szolgálatban levő 12 ülnöknek állandóan Budán kellett tartózkodnia.80 A tanács és a törvényszék ! esküdt ülnökeinek kellett bemutatni a decretum szerint a valamely helységnek egyik megyéből a másikba való áthelyezésére, a vámszedésre vagy a vámmentességre vonatkozó privilégiumot, s a király mellett őket illette meg a döntés joga ezeknek érvényessége fölött.81 Ha a nemesi tömegek nyomására meghozott törvények nem is érvényesültek betű szerint, annyi bizonyos, hogy az assessoroknak a kúriai bíráskodásban való részvétele a XV. század utolsó tizedében megvalósult. Nemcsak a királyi parancsok szóltak a nagybírák, ezek helyettesei és ítélőmesterei mellett az ülnökökhöz is,82 hanem ott voltak ők a perek érdemi elbírálásánál is, akármelyik nagybíró elnökölt. Amikor az ún. alsómagyarországi bányavárosok az 1492 : 78. tc. alapján a vámmentességre és a bányafa vágására vonatkozó, Besztercebánya égésekor elpusztult kiváltságleveleik megújítását kérték a királytól, ő a l főpapok, bárók, ítélőmesterek, az esküdt ülnökök és a Budán tartózkodó nemesek tanácsával küldte ki Dorogházi ítélőmestert és Borsvay jogügyigazgatót a tényállás kivizsgálására.8 3 Az 1498-i rákosi országgyűlésen Korvin Jánosnak Bakócz és mások ellen benyújtott panaszait a személynök vezetésével olyan bírói testület vizsgálta meg, melyben az ítélőmesterek és a táblai ülnökök is részt vettek.8 4 Korvin János keltezetlen beadványában azt sérelmezte, hogy a királyi törvényszék rendes bírái a törvény ellenére félreteszik a javára kiadott halasztóleveleket, s ugyancsak 1498-ban hivatkozott egy királyi átterelő parancs a személynök, ítélőmesterek és ülnökök ítéletére úgy, mint az ország rendes bíráinak döntésére.85 Úgy látszik tehát, hogy a indices ordinarii kifejezésnek a Hármaskönyvben is helyet kapott hagyományos értelme mellett kialakult egy másik jelentése is, mely a kúrián szokás szerint ítélkező testületre vonatkozott. A bírósági testületnek a tanáccsal való összekapcsolására irányuló 80 Ld. e törvények politikai hátterére Mályusz fent (a 25. jegyzetben.) i. m. 394— 395. 1., és Holub fent (az 55. jegyzetben) i. m. 230. 1. 81 28. te.: ... coram regia maiestate ceterisque iuratis electis in consilio sue maiestatis iudieiisque interesse debentibus ... ; 40. tc. szószerint u. így, a 41. te. utal rájuk. CJH. 82 Pl. 1497: Dl. 20528. 83 (1492—1500): . . . ac sedis nostre iudiciarie iuratis assessoribus, Ipolysági Fk. 84 HO IV. 438—441. 1.; a kiváltságok megújításának itt is az 1492: 78. tc. az alapja. 85 (1492—1504): . . . iudices autem ordinarii sedis iudiciarie S. M. V., Werbőczy Fk. 225v fol.; 1498: . . . per personalem presentiam nostram ac magistros prothonotarios ac assessores sedis nostre iudiciarie . . . condescensa sit . . . (alább:) per iudices ordinarios regni nostri sopita esse dicitur. OL Fkgy. Egri káptalan országos levéltára Lit. AB no. 37. 2 Századok 1969/1
