Századok – 1969

Figyelő - Bölöny József: Pihent szemmel – az olvasó érdekében II. 229/I

Bölöny József: Pihent szemmel — az olvasó érdekében п. Bevezetésként már említettük és számos példával illusztráltuk, hogy ha kézikönyveinknek, magyarázó jegyzeteinknek, névmutatóinknak és fordításainknak szinte féltve őrzött tévedéseitől, hibáitól és hiányosságaitól az olvasó érdekében,de könyvkiadásunk jó hírnevének megőrzése érdekében is végre mégis meg óhajtunk szabadulni, ennek egyik útja a hibákat észrevevő „pihent szem," közreműködése mellett a felületesség megszüntetése és a megfelelő kifejezéseknek megfelelő alakban ós megfelelő helyen való alkalmazása. A következőkben kiegészítjük ezt két újabb és lépten-nyomon felbukkanó hibaforrásnak és kiküszöbölésük lehetőségének ismertetésével. Ezek a miniszterek hivatalba lépésének és felmentésének szinte kivétel nélkül hibás időpontjai, ós azok a hibák, melyeknek oka nem is annyira a felületesség, mint inkább a túlzott igyekezet a magyarázatra vagy valószínűsítésre: az alaposság szándékával alkalmazott túlkombinálás csapdája. A miniszterek kinevezésének és felmentésének az időpontja számbelileg talán a legtöbb hiba forrása. Úgyszólván alig találunk hibátlan adatot; ha többel nem, egy vagy két nappal tévednek. Mielőtt rámutatnánk ezeknek a feltűnően tömeges hibáknak a magyarázatára és az orvoslás módjára, egy-két elvi kérdést kell tisztáznunk, amivel részben rávilágítunk a hibák forrására is. Megjegyezzük, hogy megállapításaink elsősorban az 1944. október 16-át megelőző időkre vonatkoznak, minthogy a hibák is úgyszólván kivétel nélkül ebből az időből erednek. A kinevezés időpontja nem a hivatalos lapban történt közzétételnek, hanem a közzétett kinevező okirat keltének a napja. Ez ugyan ritkán jelent egy napnál nagyobb eltérést, a hibák és eltérések számát mégis jelentősen szaporíthatja. A miniszteri megbízatás megszűnése pedig nem a lemondással, hanem a végleges felmentéssel következik be, minthogy a kormány addig hivatalban marad. Az időközi lemondást figyelmen kívül kell hagyni. El nem fogadása miatt ugyanis olybá kell tekinteni, mintha meg sem történt volna. A miniszterelnök lemondása maga után vonja az egész kormány lemondását. A korábbi miniszter csak újbóli kinevezéssel, illetőleg az addig is viselt állásában megerősítéssel maradhat az új kormány tagja. Ha megkapja ezt, tehát a korábbi kormány felmentésével egyidejűleg megerősítik őt az addig viselt állásában, folyamatosan marad hivatalban. Felmentését és újabb kinevezését figyelmen kívül kell tehát hagyni miniszteri működése időpontjának feltüntetésénél. A lemondás nyilvánosságra hozatala többnyire a miniszterelnök ós ezzel az egész kormány, illetve az egyes miniszter felmentésének és egyidejűleg az utód kinevezésének közzétételével történik a hivatalos lapban. Amennyiben a lemondást mégis közzéteszik a felmentés és az utód kinevezése nélkül, a kormány vagy miniszter tovább folytatja hivatali működését utódja kinevezésóig. A lemondást elfogadó kézirat mindig felszólítást tartalmaz erre. Végleges felmentése többnyire csak az utód kinevezésével egyidejűleg történik kifejezetten vagy hallgatólag; a miniszteri megbízatás befejező napja tehát a felmentő, illetve az utódot kinevező kézirat keltének a napja. Ha az államfő elfogadja a lemondást, de akár egyidejűleg, akár később, az egész kormányt vagy annak tagját újból kinevezi: miniszteri megbízatásukat, illetve működésüket szintén folyamatosnak kell tekinteni, mintha le sem mondtak volna, mert lemondásban létük alatt is folyamatosan látták el hivatalukat. Előfordul az is, hogy a miniszterelnököt korábban nevezik ki (többnyire 1 — 2 nappal), mint kormányának tagjait. A miniszterek hivatalban léte ebben