Századok – 1969
Tanulmányok - Bónis György: A személynök és bírótársai a Jagellók korában 5/I
A SZEMÉLYNÖK ÉS BÍKÓTÁKSAI A JAGELLÓK K0IÍÁBAN 13 Iásokról adott kiadványokat, vagy hiteles átiratokat,5 0 az ítéletleveleket átolvasta és kijavította,5 1 a perben történt lépéseket a signaturában feljegyezte.52 Egyszóval — magasabb szinten — az ítélőmesteri funkciókat végezte személynök korában is. Hivatalnoki buzgósága Drági Tamáséra emlékeztet. Amellett ő lett már a századfordulón a rendi országgyűlés pennája. Mint láttuk, 1500-ban írásba foglalta a rendek kívánságait, s ezt a szerepét alkalmasint évtizedeken át megtartotta. Talán éppen ennek az országgyűlésnek 10. törvénycikkére vezethető vissza a Hármaskönyv létrejötte; a decretum ui. az esküdt ülnököktől kívánta a hazai szokásjog összeírását, és Werbőczy — nótárius létére — ezek között kapott helyet. Bár az irodalomban kétségbe vonták,53 az 1505-i rákosi határozatot is ő fogalmazta meg; ezt alátámasztja a jobbágy telkenként két dénáros nemzeti ajándék, melyet a szerény notariusnak csak valami kiemel» kedő szolgálatért szavazhatott meg az egybegyűlt köznemesség.5 4 Holub József találó megfigyelése szerint ez az unió tulajdonképpen konföderációt hozott létre az 1505-i törvénynek s a nemzeti királyság elvének megerősítésére.55 Nem ez az egyetlen analógia Werbőczy politikai elgondolása és a lengyel nemesi respublika között. Nehéz lenne tartalmilag értékelni Werbőczy bírói működését, amikor az eldöntött perek mögött álló pillanatnyi hatalmi viszonyok már alig tisztázhatók. Ő maga hangoztatta, hogy a magyar korona minden alattvalójának személyválogatás nélkül igazságot szolgáltat, legyen az akár zsidó vagy cigány is,5 6 de a magyar jogászság múltjából jól tudjuk, hogy a hatalom és gazdagság nem egyszer billentette meg a mérleg nyelvét. István mester mesés vagyonszer-I zése is arra vall, hogy nem vetette meg a felek birtokadományait vagy kisebb I ajándékait.5 7 Idézett kijelentésében nem csekély demagógia rejlik. Hiszen ő volt a Mohács előtti viharos országgyűlések vezérszónoka, a „köznemesi párt" kívánságainak legékesebb szavú kifejezője. Ennek köszönhette azt, hogy az 1525-i lázongó hatvani diéta az ország főméltóságait elmozdítván, éppen őt ' választotta nádorrá. Bár II. Lajos kénytelen-kelletlen hozzájárult a határozatokhoz, a hatvani gyűlésnek mégis köznemesi forradalom jellege volt; Brandenburgi György pl. ágyúkkal erősíttette meg Gyula várát, és négy kémet küldött a diétára.5 8 Ha tehát a népszerű személynök csak vonakodva foglalta el a nádorságot, valószínűleg balsejtelmei vezették; ő is tudta, hogy — mint Batthyány Ferenc szlavón bán megírta feleségének méltóságát nem fogja sokáig 50 Pl. 1520: Lecta, Dl. 70350—351; 1522: 1522: ua., Dl. 23007; 1523: ua., Dl. 105721; 1525: Lecta, Dl. 99329, lecta et correcta, Dl. 99823; egy 1507-i oklevél másolatán: Lecta cum originalibus, Dl: 88971. 51 Pl. 1520: Dl. 37580, 62434; 1523: Correcta in dictione „Barsiensi" per me Werbevvczy locumtenentem, Dl. 71827. 52 Pl. 1523, halasztás: Werbewczy manu propria, Dl. 75805. 53 Bartoniek Emma, Századok 70 (1936), 485. 1. 3. jegyzet, 494. 1. 1. jegyzet. 54 Fraknói, Werbőezi 38—46. 1. Ez a határozott célra megszavazott külön adó az ülnökök 1507-ben rendelt (külön beszedett) fizetési alapjával együtt előzménye lehetett a rendi kincstartóság külön pénzkezelésének. Ld. a 47. jegyzetben id. tanulmányomat, 85—86. 1. 55 A magyar alkotmánytörténelem vázlata I. (Pécs, 1944) 236—-237. 1. <3 is Werbőczy t tartja a szerzőnek. 56 Dl. 23889, 23894, idézi Fraknói, Werbőezi 185. 1. 57 Uo. 353—363. 1.; Eekhart Ferenc: Formuláskönyv Werbőczy István hivatali működése köréből. Illés József Emlékkönyv (Bpest, 1942) 151—160. 1. 58 Iványi Béla: München levéltárai magyar szempontból. Levt. Közi. 12 (1934), 94—95. 1.
