Századok – 1969

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 185/I

194 FOLYÓI It ATSZEMLE SÁNDOR: Egy ismeretlen Krúdy-regény. „A tiszaeszlári Solymosi Eszter" című, a Magyarország napilapban 1931-ben folytatásokban megjelent regényről van szó. A híres tiszaeszlári'vérvád pert feldolgozó regény érdemleges kordokumentum, mivel Krúdy nagyrészt apjának s családjának elbeszélései alapján írta. Krúdy apja a per idején ügyvéd volt Nyíregyházán, ahol a per lezajlott. Noha apja ekkor szenvedélyes antiszemita volt, Krúdy kifejezetten a per hamisításait leleplező, antiszemita előítéletektől mentes, haladó szellemű regényt írt. A szerző szerint Krúdy írásának is része volt abban, hogy az egykori tiszaeszlári ügyben működött vizsgálóbíró Bary József családja szükségesnek tartotta a vizsgálóbíró hagyatékából egy emlékiratot kiadatni a per antiszemita verziójának igazolására. — KTJBINYI ANDRÁS: Pesti Gábor családi összekötettései. Levéltári adatok alapján tisztázza Pesti Gábor származását. Megállapítja, hogy a genealógiai adatok érdekes adalékokat, szolgáltatnak a pesti patrícius családoknak a köznemességgel való szoros összefonódására a XVI. század elején. — LÁNG JÓZSEF: Gyulai Pál egy kiadatlan cikke. A jelzett cikk címe: Vörösmarty b. Wesselényi Miklósról. A Szilágy c. Zilahon megjelenő hetilap 1894. január 28-i számában jelent meg a lap tárcarovatában. — FICZAY DÉNES: Adalék Papp Dániel irodalmi kísérleteihez. Közli Papp Dániel: Új szerelem c. diákkori versét. A szegedi piaristagimnázium önképzőkörének lapjában jelent meg, az 1884. április 15-i számban. — JÓZSEF FARKAS: Ujabb dokumentumok Király György 1919/ 20-as állásfoglalásáról. Király György a Tanácsköztársaság idején több vehető íróval és irodalomtörténésszel tervezetet dolgozott ki az irodalomtörténeti kutatómunka haladó reformjáról. A tervezet címe volt: Tudományos feladataink az irodalomtörténeti- kutatások terén. A tervezet miatt Király György ellen fegyelmi és rendőrségi vizsgálat" indult 1919 őszén, 1920 elején. Ezek dokumentumait publikálja a közlemény. — VARSÁNYI PÉTER: Móricz Zsigmond ismeretlen levele kezdő korából. Az 1902. április 14-i keltezésű levél a Wodianer és Fia könyvkereskedő cégnek szól. Egy Reviczky Gyula életrajz megírását ajánlja a kiadónak. — Sz. MAGYAR NYELV LXIV. évf. (1968) 2. sz. — NYÍRI ANTAL és HADROVICS LÁSZLÓ A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára címen a magyar nyelvtudomány újabb nagy vállalkozásának első kötetét (A — Gy) ismerteti és méltatja. — A szó- és szólásmagyarázatok során Eckhardt Sándor Erős, mint Esztergom vára török szóláshasonlatot magyarázza, mégpedig abból, hogy a törökök minden általuk elfoglalt várat bevehetetlen szenthelyüknek tartották. II. Rákóczi Ferenccel folytatott tárgyalásaikon is bejelentették igényüket minden olyan várra, amelyet a kurucok oldalán beavatkozva netalán elfoglalnak. — A Nyelvjárások rovat HAJDÍJ MIHÁLY Adatok а XVIII—XX. század névdivatjának vizsgálatához címmel a Mágyarország 8 — Ï0 vidékén az utóbbi kétszáz esztendő keresztnévadása ügyében készülő vizsgálat előkészítéséül két terület, a Nógrád megyei palócság és a volt Sopron megyei nyugati nyelvjárási terület 2 — 2 községének 1770-től 1950-ig használt neveit vizsgálja. Összehasonlításuk figyelemreméltó történeti és földrajzi különbségeket tár fel. — A Szemle rovatban KÁZMÉR MIKLÓS Helynévkutatásunk 1956-tól 1966-ig címen előző számban megkezdett, történeti szempontból is hasznos közlését folytatva, most a címbe vágó kisebb tanulmányok precíz bibliográfiáját közli. MAGYAR NYELVŐR 92. évf. (1968) 2. sz. — GRÉTSY LÁSZLÓ A magyar erdészeti szaknyelv kialakulása c. tanulmánya az éppen száz évre visszatekintő erdészeti szaknyelv kialakulását vázolja. Három tényező döntő szerepét emeli ki : 1. a Selmecbányái erdészeti akadémia áttérését 1867/68-ban a magyar tanítási nyelvre; 2. Divald Adolf és Wagner Károly, a magyar erdészeti szakirodalom két úttörője magyar—német és német—magyar erdészeti műszótárának megjelenését 1868-ban ós végül 3. az ugyancsak Divald ós Wagner által 1862-ben megindított, utódában ma is élő Erdészeti Lapok, c. szakfolyóirat intenzív érdeklődését a magyar erdészeti szaknyelv fejlesztése iránt. — KŐHEGYI MIHÁLY Kalocsa keresztnevei 1700 —17Ölben c. cikkében közli a Duna—Tiszaközének legkorábbi ilynemű anyagát. A férfiaknál összesen 16, a nőknél mindössze 10 keresztnév szerepel. Az első öt férfinévre (István, György, Márton, Mihály, János) az összes névadás 76%-a, a női nevekre (Katalin, Erzsébet, Anna, Judit, Ilona) 83,68%-a jut. NYELVTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK LXX. köt. (1968) 1. sz. — TOMPA JÓZSEF Művészi archaizálás és stílusutánzás c. tanulmányában az archaizálás és a stílusutánzás főbb típusait gazdag, történetileg is értékesíthető irodalmi anyagon dokumentálja. — PAPP FERENC Adatok tőszókincsünk etimológiai rétegeinek végződés szerinti eloszlásához c. közleményében arra