Századok – 1969
Tanulmányok - Bónis György: A személynök és bírótársai a Jagellók korában 5/I
A SZEMÉLYNÖK ÉS BÍKÓTÁKSAI A JAGELLÓK K0IÍÁBAN 11 László elárvult állását: Szentgyörgyi és Bazini Péter országbíró ítélő mestere lett.3 4 Ez annyit jelentett, hogy a köznemesi pártember a nagybirtokos familiárisává szegődött; Szentgyörgyi nem habozott őt már 1503 elején felsorolni alországbírája, Glésán Miklós nevű híve és ,,más emberei, tisztjei és familiárisai" között.3 5 Mivel a nagyúr egyúttal az erdélyi vajdai méltóságot is betöltötte, Werbőczy ellátta mellette az erdélyi ítélőmester tisztét is; az első évtől kezdve vele járt az ottani bíráskodás törvényszakain,3 6 és az oklevelek is nem egyszer tüntették fel kettős tisztségét.3 7 Mind Budán, mind Erdélyben végezte ezután az ítélőmesterek rendes feladatait. Amikor pedig Szentgyörgyi 1510-ben megvált a vajdaságtól, Werbőczynek sikerült megmaradnia az országbíró és az új dominus, Zápolyai János mellett is. Ezekben az években írta Werbőczy a Hármaskönyvet, s azt éppen annak I az országgyűlésnek mutatta be, mely Dózsa hadainak leverése után a megtorlást törvénybe iktatta. Az a néhány mondat, melyet az eredeti szöveg módosításával, a jobbágyok „örökös szolgaságáról" a III. 25. címbe beillesztett,38 nagyobb kárt tett a magyar népnek, mint az egész terjedelmes decretum. De bár a művet az országgyűlés bizottsága elfogadta, maguk a rendek kérték (a 63. t. cikkben) királyi megerősítését, és ez Ulászló november 19-i oklevelében meg is történt,3 9 a megpecsételés és a vármegyéknek való megküldés már elmaradt. A főúri párt kerekedett felül, s alkalmasint ezért mondott le Werbőczy országbírói ítélőmesterségéről. 1515 januárjában még említi ezt az állását is egy királyi consensust tartalmazó oklevél, február elején már csak erdélyi ítélőmesternek írja magát, s ezt a címet viseli majdnem az év végéig.40 A két úr közül tehát Zápolyait választotta, s egy 1515 júliusában Valpóról keltezett levelének tanúsága szerint vele volt dicstelen török hadjáratában is. Politikai súlya nem csökkent, a levélben elmondja, hogy éppen közvetít a nádor és a vajda közt.41 De 1516-ban erdélyi ítélőmesterségétől is megvált. Balbi Jeromos január 20-i levele elárulja, hogy régi, elmérgesedett viták eldöntésére Bornemissza Jánossal együtt Werbőczyt is Pozsonyba küldte a király, de a „mester" címzésen kívül rangot nem említ; március 2-án viszont már egykori (pridem) országbírói és erdélyi ítélőmesterként aposztrofálják.4 2 Végre augusztusban személynökként emelkedett ki a II. Ulászló halálát követő viszályokból, alkalmasint annak 34 1502. dec. 9.: Coram . . . DI. 58214; dec. 18.: királyi parancsban, Horvát: i. m. 139. 1. — Idézi Fraknói, Werbőczi 32. 1. ** jegyzet, de mindkét napi dátuma téves. 35 Dl. 97948. 3fi 1503. máj. 9., Szakadáton: Lecta, Dl. 71782; 1504. márc. 5., Ráskai Balázs levele: Ceterum magister Stephanus de Transilvania reversus est, Dl. 93711; 1513. dec. 16., Werbőczy levele: Karácsony után Erdélybe megy a vízkereszti oktávára, Dl. 47060; általában Szilágyi, Kanc. 96. 1.; Jakó Zsigmond: Az erdélyi vajda kancelláriájának szervezete a XVI. század elején. (Kolozsvár, 1947, klny. az Erdélyi Múzeum 1947. évfolyamából, a továbbiakban Jakó, Kanc.) 8. 1. 37 . . . iudicis curie regie et partium regni nostri Transsilvanarum prothonotarius, pl. 1504: Dl. 72097, 72099; 1506: Dl. 72109, 103078/1, 104163; 1507: Dl. 21755, 72111—113; 1508: Dl. 72116—117, 105532; 1509: Dl. 105097. 38 Fraknói, Werbőczi 100. 39 Ld. a Hármaskönyv kiadásaiban. 40 1515. jan. 19.: Dl. 24356; febr. 5.: Transsilvanensis prothonotarius, Dl. 99782; jún. 27., júl. 7.: Dl. 72163—165; nov. 21.: Horvát: i. m. 173—174. 1., vö. Fraknói, Werbőczi 102. 1. *jegyzet. 41 Dl. 47113, ismerteti Fraknói, Werbőczi 104—105. 1.; másik levele szerint nov. 7-én Nyársapáton tartózkodott, Dl. 47121. 42 Dl. 47138, HO II. 402. 1., idézi Fraknói, Werbőczi 106. 1. * jegyzet.
