Századok – 1969
Tanulmányok - Bónis György: A személynök és bírótársai a Jagellók korában 5/I
A SZEMÉLYNÖK ÉS BÍKÓTÁKSAI A JAGELLÓK K0IÍÁBAN 9 székbe segítette. A működésére vonatkozó egyetlen pontosan keltezett adat is királyi adománylevél relatorának mutatja; egyébként csak formuláskönyvekben maradtak fenn persze csak évkörre datálható emlékei.2 0 Szinte véletlenül értesülünk róla, hogy még 1514 májusában is személynök volt. Vajay Ferencnek ebben az időben bátyjához, Imre váradi kanonokhoz írt levele beszámol az ország forrongása idején Budán uralkodó hangulatról: az oktávát nem tartják meg, nem biztonságos az utcán járni. Végül közli, hogy ura, a I prépost Lorettóba készül, és megkérdezi, vajon kinél marad a királyi pecsét. , Mivel azonban Vajay egy három évvel korábbi levelében secretarius personalis presentie regie maiestatis rangját tünteti fel, 1514-ben sem lehet más az ura, ' mint János titeli prépost, s az említett pecsét a személynök kezébe letett bírói ; pecsét.21 Mint láttuk, Erdődi nem sokkal a levél kelte után zágrábi püspökké lett, de még nagybátyjának bizalmát is hamarosan eljátszotta. Bizonyára ő volt II. Ulászló uralmának legkevésbé arra való személynöke. így a parasztháború leverése után, november 19-én kihirdetett véres törvény 55. cikkét is más megvilágításban látjuk. Kétségtelen, hogy még szavaiban is emlékeztet az 1507 : 4. cikkre, amikor azt kívánja, hogy a király bírói pecsétjét (sigillum suum iuridicum seu mdiciale) érdemes, írás- és, jogtudó személyre bízza; sőt ezt még kiegészíti azzal, hogy a személynök állandóan tartózkodjék Budán, s ítélkezzék a fellebbezett és a legrövidebb (hatalmaskodási) perekben.22 Az a tény azonban, hogy a jogszabály éppen Erdődi János dicstelen hivataloskodása után keletkezett, nemcsak a gyakorlati jogászok előretörésével kapcsolja össze, hanem az egyetemet járt, egyházi személynökök kritikájának is tünteti fel. Ha e méltóság betöltői Mátyás korában a királyi akarat bírósági exponensei voltak, halála után alig képviseltek mást, mint egy befolyásos államférfi intencióit: az első évtizedben kapcsolataikról ítélve — részben Nagylucsei Orbán szándékait (és bizonyos kincstári hagyományt), 1503-tól kezdve már Bakóczéit. A kép teljességéhez tartozik, hogy 1503 augusztusától 1504 áprilisáig, Geréb Péter és Perényi Imre nádorsága között Ráskai Balázs tárnokmester és budai várnagy látta el a nádori jelenlét bírájának tisztét is.2 3 Mivel a személy -nökség 1503 végén gyakorlatilag már Bakócz kezébe csúszott át, a kincstartóság emberei a nádori széken őrizték meg befolyásukat a legtovább. A személynöki tisztségnek a gyakorlati jogászság kezébe való átadása, f melyet az 1514 : 55. tc. kívánt, csak 1516-ban történt meg Werbőczy István ' kinevezésével; ez a lépés azután évszázadokig ható tradíció forrása lett. Werbőczy életét már behatóan feldolgozták;2 4 itt inkább arra törekszünk, hogy 20 (1512 után:) Oláh Miklós formuláskönyve, idézi Hajnik, Szem. jel. 20. 1. 1. jegyzet; Szilágyi, Kanc. 96. 1.; 1513. júl. 19: relatio rev. domini Johannis prepositi Tituliensis, personalis presentie regie maiestatis locumtenentis, Dl. 70537; 1513. nov. 11.: Fraknói Vilmos: Werbőczi István életrajza (Bpest, 1899, a továbbiakban Fraknói, Werbőczi), 96. 1.; (1514 körül:) Werbőczy Fk. 260r fol. 21 1511: Dl. 73353; 1514: Dl. 73360'. 22 Ld. fent a 18. jegyzetnél; Fraknói, Werbőczi 96. 1. A további rendelkezések már részletszabályok. 23 Életére Csánki Dezső, Századok 17 (1883), 534. 1.; Fógel, Ulászló 57, 58, 123. 1.; Kubinyi András: A budai vár udvarbírói hivatala (1458—1541), Levt. Közi. 35 (1964), 94. 1. — Hivatalviselésének szélső adatai 1503. aug. 30.: Dl. 88894; 1504. ápr. 4.: Esztergomi kápt. lt., Garamszentbenedeki protocollum. A továbbiakban Ipolysági Fk.) 111. 1. 24 Fraknói, Werbőczi; Illés József: Bevezetés a magyar jog történetébe, 2. kiad. (Bpest, 1930). Forráskiadvány Horvát István: Verbőtzi István emlékezete ... II. Levélgyűjtemény Y. [. emlékezetéhez (Pest, 1819); Fraknói Vilmos: W. István kiadatlan levelei és egy országgyűlési beszéde, 1513—1526. MTT XXIII. (1877), 123—148. 1.
