Századok – 1969
Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 1257/V–VI
1268 FOLYÓIB.ATSZEMLE el is vesztek már. Bergnek komoly nehézségei voltak a cenzúrával és egészen magas állású személyekkel, úgyhogy munkáját egészében csak külföldön, Poroszországban adhatta ki. — JANUSZ KALINSKI: A belkereskedelem, Lengyelországban 1944—1946-ban (67—91. 1.) a felszabadulás utáni súlyos gazdasági helyzettel magyarázza, hogy a kormány teljes szabadságot adott, így a magánkereskedelem virágzott. 1946-ban kezdődött el a nagykereskedelemben az állami szektor növelése. A különböző szövetkezetek is jelentős részt vettek ki a kereskedelmi forgalomból, számuk nőtt, de szerepük vitatott volt. A nagykereskedelemben 1946-ban az állam részesedése 12%-ot tett ki, a szövetkezeteké 8%-ot, a magánkereskedelemé 80%-ot, a kiskereskedelemben a megfelelő arányszámok 1, 10 ós 89. — WBODZIMIERZ BORYS: Agenor Goluchowski jelentése dr. A. Bach miniszterhez 1850. március 15-éről (92—101. 1.) rövid bevezetővel közli a galíciai helytartó jelentésót, amelyből kiderül, hogy a parasztság elégedetlen volt a jobbágyfelszabadítás végrehajtásával, ós sokhelyt parasztmozgalmak törtek ki. — JAN KOFMAN: A Varsói Szénbányászati és Vaskohászati Társaság 1874—1918. A vállalat szervezete és gazdasága (102—119. 1.) részletesen elemzi a Varsó—Bécs közti vasútvonal építése révén megalakult részvénytársaság fejlődését: a termelés, a munka termelékenysége, az osztalékok fejlődósét, kimutatja az állandó emelkedést (a kezdeti 50 000 tonnáról 1913-ra a termelés elérte a 900 000 tonnát). 2. szám. — BBNEDYKT ZIENTARA: Nemzetiségi konfliktusok a német—szláv határvidéken a XIII—XIV. században és társadalmi kihatásuk (197—213. 1.) kimutatja, hogy a lengyel fejedelmek által behívott német papokkal és lovagokkal szemben a lengyel papok és nemesek léptekfel,avárosi polgárság pedig a patriciátus ellen harcolt. Ebhől az idegenekkel való szembeszállásból fejlődött ki idővel az összetartozás tudata, amely azonban még nem terjedt ki az egész népre. Később az állami patriotizmus formáját öltötte. A megtelepedett németek közül sokan ugyancsak átvették ezt a patrióta ideológiát. — STANISLAW RUSSOCKI: A rendi gyűlések születése (214—226. 1.) a nyugat-európai és a lengyel, cseh és magyar fejlődést összehasonlítva megállapítja, hogy a rendi gyűlések létrejöttét eddig általában késői időszakra datálták, amikorra azok már teljesen kialakultak. Valójában az uralkodó által kiválogatott tagokból álló tanácsban kell keresni az ősét. Rendi szervvé akkor vált, amikor az uralkodó bizonyos társadalmi csoportoknak azt a kiváltságot adta, hogy megkérdezésük nélkül nem ró ki rájuk terheket. Ez a testületi-képviseleti jellegük idővel tudatosodik. — MARIAN MALOWIST: Az afrikai portugál terjeszkedés és Európa gazdasági élete a XV—XVI. század fordidóján (227— 244. 1.) bemutatja Portugália európai kereskedelmi kapcsolatait, többek közt a Baltikummal, elsősorban Lengyelországgal, ahonnan főképp a hajóépítéshez használt fát szállították (a gabonát nagyobbrészt Franciaországból hozták). Portugália gyarmati terjeszkedése nem állt arányban gazdasági erejével és felkészültségével, voltaképpen csak közvetítő szerepet játszott az új gyarmatok ós Európa közt, ezt a helyzetet persze nem lehetett sokáig fenntartani. A hazai gazdasági életet a gyarmatszerzés nem lendítette fel. — MARIA BOGUCKA: A balti kereskedelem és Lengyelország kereskedelmi mérlege a XVII. század első felében (245—252. 1.) Gdansk vámnaplóját dolgozta fel 1634-ben ós 1640—49-ben, itt összpontosult a külkereskedelem mintegy 80%-a. Az adatokat becslésekkel kiegészítve megállapítja, hogy a nagyrészt holland kereskedők útján lebonyolított külkereskedelem ekkor még aktív volt, a hajók egy része (maximálisan 35,3%) üresen jött a kikötőbe, de már az is előfordult, hogy (maximálisan 20,5%) üresen indult nyugatra. Ennek okát abban látja, hogy a gabona kereslete alkalmasint nagyobb volt, mint kínálata. Az aktív mérleg a 8,4 és 44,6% közt ingadozott, valójában ennél alacsonyabb lehetett, ha a szárazföldi kereskedelmet is beleszámítjuk (Moldva felé pl. biztosan deficites volt a külkereskedelem). —- ZBIGNIEW LANDAU: Lengyelország gazdasági élete a világgazdasággal összevetve 1913—1938. Általános megállapítások (253—271. 1.) a korabeli statisztikákat felhasználva kimutatja, hogy 1913-hoz képest az ipari termelés mennyiségileg stagnált, egy főre számítva még hanyatlott is. A mezőgazdasági termelés azonban gyorsan fejlődött, s tekintettel az egész gazdaságban játszott szerepére, így egészében a gazdaságban valamelyes növekedés mutatható ki. Az európai átlaggal összevetve azonban látszik, hogy Lengyelország elmaradottsága még fokozódik, különösen az 1929-ig eltelt évtizedben, a következőben ez valamelyest lelassul. — MARIAN BISKUP: Adatok a Habsburg-mazóviai kapcsolatokhoz a XV— XVI. század fordulóján az osztrák levéltárakban (272—279. 1.) ismerteti az innsbrucki levéltárból előkerült iratokat és közöl két oklevelet, Miksa utasítását Mazóviába küldött követeihez és a mazóviai fejedelemasszony levelét Miksához. — TADEUSZ WASILEWSKI: Három ismeretlen
