Századok – 1969

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 1257/V–VI

FOLYÓIRATSZEMI.E 12G5 az utóbbi években a Szovjetunióban fellendült szociológiai felméréseket fontosaknak tartják egyrészt mint forrásokat a későbbi történészek számára, másrészt mint a jelenkori történelemmel foglalkozó kutatók számára azonnal hasznosítható anyagot. Történészek által irányított felméréseket javasolnak pl. a szovjet társadalom mai struktúrájának vagy a nemzetiségi viszonyoknak a vizsgálata érdekében. Említenek néhány példát arra, hogy tömeges történeti forrásokat számológépek segítségével dolgoztak fel, ezt továbbfejlesztendőnek tartják, s javasolják, hogy a humán tudományok kutatóit részesítsék erre vonatkozólag megfelelő szakképzésben. — A. M. RUBIN: A szindikátusok és szerepük a Szovjetunió iparának fejlődésében (16—30. 1.) az egyes iparágakban 1922—23 során létrehozott szindikátusok tevékenységét ismertetik, 1926/27-re a legtöbb iparág túlnyomó többsége már valamelyik szindikátushoz tartozott (kivéve a kohászatot, ahol csak az üzemek 38,5%-a, s a vegyi és építőipart, ahol nem voltak szindikátusok). Teendőjük az iparág termelésének irányítása és a kereskedelemmel való összehangolása volt, előkészítették az iparirányítás központosítását. 1929-ben a Legfelső Népgazdasági Tanács mellett működő szervek vették át funkciójukat. — V. A. CIBULSZKIJ: Az árúcsere a város és falu között a Nep első hónapjaiban (31—41. 1.) részletesen bemutatja, hogy a pénz kikapcsolásával tervezett közvetlen árucsere legfeljebb egészen kis körzetek viszonylatában hozott eredményeket, ezért át kellett térni a kereskedelemre. — N. I. SZERGEJEVA: A szabad földművelőkről szóló rendelet végrehajtása a XIX. sz. elején (42—56. 1.) az 1803-ban hozott, a jobbágyok egy öszszegben való örökváltságát lehetővé tevő rendeletről sok részadatot közölve kimutatja, hogy csak a gazdag parasztok számára tette lehetővé a felszabadulást, azok is a forgalmi értéknél nagyobb összeget fizettek a tulajdonukba került földórt, de legalább ők felszabadultak. A rendelet maga mutatta, milyen jelentős társadalmi változások indultak meg. — A proletár forradalom katonái rovatban R. I. GOLTTBJOVA Vlagyimir Filippovics Mahalovszkij (1894—1940) politikai tiszt életét ismerteti, aki később történeti munkákat is írt (57—63. 1.). — G. B. GARIBDZSANJAN Pjotr Jakovlevics Arveladze (1888—1919) kaukázusi forradalmár tevékenységét vázolja (63—66. 1.).—M. D. BEDNOV, M. B. PERELMAN Vaszilij Kuzmics Averinnek (1885—1945) az ukrajnai szovjethatalomért vívott harcát mutatják be (66—70.1.). — A vita-rovatban M. P. PAVLOVASZILVANSZKAJAAz oroszországi abszolutizmus sajátosságainak kérdéséhez (71—85. 1.) megkülönbözteti az abszolutizmustól az önkényuralom korszakát (szamogyerzsavie), amelyben bizonyos keleti elemek is akadnak. A feudális abszolutizmus a XVII. sz. végén kezd kialakulni, s ebben külső tényezők is nagy szerepet játszanak. A XVIII. sz. során az állam erős befolyást gyakorol a gazdasági életre, mert annak különböző fejlődési formái maguktól zsákutcába vezetnek. A nyugati országoktól való elmaradottság ennek eredményeképpen csökken, de az ipari forradalom idején megint nagy lesz Oroszország lemaradása. — Sz. N. ZLUPKO: Nyugat-Ukrajna története a kapitalizmus korában az újabb szovjet kutatásokban (86—92. 1.) az utóbbi 3—4 évben Galícia történetére vonatkozólag megjelent munkákat ismerteti. — A. I. ROGOV, V. Sz. LAVRENTYEV részletesen felsorolják (néhány illusztrációval) a mai Moszkva XVII. századi eredetű világi építészeti emlékeit (154—161. 1.). — A. N. KKASZILNYIKOV: A burzsoá történetírás a Szovjetuniónak a második világháború után a leszerelésért vívott harcáról (172—186. 1.) kimutatja e történetírás válságát, mert a kezdeti szovjetellenes álláspont tarthatatlanná vált a Szovjetunió következetes politikája miatt, ezért, egyre többen javasolják a megegyezést, s bár megokolásaikkal nem lehet mindenben egyetérteni, ez mégis pozitívum. — N. SZOVJETSZKOJE SZLAVJANOVEGYENYIJE 1968. 1. szám. — KIRIL KIRJAKOV: A mezőgazdaság szocialista átalakítása a ' Bolgár Népköztársaságban (3—10. 1.) sok statisztikai adattal foglalja össze a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok fejlődését a hatvanas évek derekáig. — JE. L. NYEMIROVSZKIJ : Szláv ősnyomtatványok és a cirill betű őstípusai a Szovjetunió könyvgyűjteményeiben (11—25. 1.) áttekinti a legfontosabb ősnyomtatványokat, és közli az 1491—1547 közt kiadott könyvek jegyzékét annak feltüntetésével, melyik könyvtárban találhatók példányaik. — D. M. MELCER: Szovjet-Oroszország Bulgária által való elismerésének kérdéséhez, 1920—1923 (26—33. 1.) részletesen dokumentálja, hogy a parasztpárti kormányzat idején már minden előkészület megtörtént a diplomáciai kapcsolatok felvételére, ezt az 1923-as fasiszta államcsíny hiúsította meg. — A. I. NYEDOREZOV: A csehszlovák nép döntő győzelme 1948 februárjában (55—60. 1.) a fordulat hazai ós nemzetközi jelentőségét mól tatja. — Sz. A. NYIKITYTNT, N. V. ZTXJEVA, JE. M. SATOHINA: Bulgária 90 éve szabadult fel a török iga alól (67—72. 1.) 8 korabeli doku-