Századok – 1969
Könyvszemle - Könyvszemle Egyetemes történelem 1247/V–VI
KÖNYVSZEMLE 1253 hogy egyik sem lépett életbe. Szávai Nándor rendkívül precíz, szakszerű, világos kis munkáján alig akad csiszolni-, pótolni való. Ilyenekként jelölhetnénk meg Rousseau istenbizonyításánál (24—25. 1.) a descartes-i—arisztotelészi eredet feltüntetését, deizmus helyett (83. 1.) a személyes istenben való hitet kifejező theizmus használatát, a Rousseau konzervatív nőszemléleténél észlelhető bizonytalanságnak (84. 1.), a főúri és a kispolgári nő gazdasági-társadalmi helyzetére, valamint Arisztotelészre való utalással történő feloldását, s végül Rousseau osztálybázisának (32—33. 1.) egyértelműen a forradalmi kispolgárságban való megjelölését s ennek megfelelően antikapitalizmusa (33. 1.) romantikus jellegének aláhúzását. Mindent összevetve, Szávai Nándor Jean-Jacques Rousseauról szóló kis munkája nagy értéke egyetemes neveléstörténet írásunknak, egyik legsikerültebb darabja a Tankönyvkiadó Egyetemes neveléstörténet c. sorozatának. Úgyszólván változtatás nélkül vagy csupán csekély módosítással beilleszthető lenne egy nagy neveléstörténeti szintézisbe, amelynek megszületése talán nem is távoli vágyálom csupán. Bellér Béla W. H. Prescott : Mexikó és Peru meghódítása (Budapest, Gondolat. 1967). A Latin-Amerika történetével foglalkozó magyar nyelvű könyvek száma ismét gyarapodott. Garcilaso de la Vega krónikái után Prescott két művéből történt válogatás Latin-Amerika újkori történetének egyik legizgalmasabb korszakáról ad képet. Nem bővelkedünk Latin-Amerika történetét illetően a legújabb kutatások eredményeit felhasználó művekben. Hogy mennyire nem, azt jelzi az is, hogy Prescott XIX. század közepén írott alkotásai magyar olvasó számára ismét újdonságot jelenthetnek. Ismét, írjuk, mert Prescott életműve hazánkban a XIX. század közepén ismertebb volt, semmint gondolnánk. A Tudománytár már 1840-ben ismerteti egy évtizeddel a megjelenés után Prescott könyvét Ferdinándról és Izabelláról. Mexikóról és Peruról írt könyvét nemcsak hogy ismerték a liberális történészek, értelmiségiek, de alkalomadtán jól fel is használták műveikben. Gaal József 1859-ben megjelent liberális szemléletű műve (Peru fölfedezése és meghódítása) Prescott erős hatását mutatja. Szokoly Viktor (Mexikó története Miksa császárig) 1866-ban írt munkája néha csaknem egész fejezeteket szószerint átvesz Prescott-tól. A magyar liberális szemlélet Latin-Amerika történetével kapcsolatosan erősen támaszkodik Prescottra. Munkája Marczali számára is alapvető maradt. S amikor 1855-ben megjelenik II. Fülöpről írott kétkötetes munkája, 1858-ban a Budapesti Szemle Szász Károly tollából igen hosszú cikkben közöl részleteket e műből. S amiről a jelen válogatás nem tesz említést: 1866-ban Szathmáry Károly lefordítja és kiadja Prescott V. Károly császár utolsó napjairól írott könyvét. Elete, akaratereje példaként szolgál. Arany János a Koszorúban 1864-ben, a Protestáns Tudományos Szemle 1869-ben szintén közöl életéről cikket. S ha ismert volt a XIX. század közepén, úgy a századforduló körül, s azután, a liberális történetszemlélet hanyatlásával, Prescott életműve is háttérbe szorult. A XX. századi historiográfiák főképpen hibáit emelik ki. Azt hangsúlyozzák, hogy liberális szemlélete miatt képtelen megérteni a latin-amerikai problémákat. Fueter, talán kissé gúnyosan is, a bostoni unitáriusok között uralkodó szemlélet nyomait látja Prescott munkásságán, s főképpen írásművészetót emeli ki, mely a felvilágosodás és a romantika közt áll. A spanyol történetírás a XX. század elején — például Juderias — spanyolellenes, protestáns részrehajlással vádolja Prescottot, s elítéli. Természetesen Prescott szemléleti fogyatékosságait nem lehet eltagadni — megemlíti a jelen kiadás utószava is —, jelentőségét azonban, nem utolsó sorban nagy hatását, látnunk kell. S amikor a magyar könyvkiadás ismét Prescott művén keresztül tükrözi a latin-amerikai hódításokat, fontos kiemelni, hogy a XX. század magyar történetírása, főképpen a szellemtörténet időszakában, nagyon felszínes, tudománytalan képet rajzolt meg Latin-Amerika történetéről. 1945 után történetírásunk viszonylag keveset foglalkozott Latin-Amerika történetével, s a rossz beidegzéseket néhány jelentősebb, magyarra fordított könyv (Foster műve, Világtörténet) nem tudta teljesen pótolni. Prescott megjelentetése azt is jelenti, hogy a magyar könyvkiadás felhasználja a múlt századi liberális hagyományokat, annak pozitív eredményeit. De jelentenie kell azt is, hogy a magyar marxista történeti irodalom nem adott Latin-Amerika gyarmatosításáról olyan művet, mely szemléletében, eredményeiben túl lépett volna Prescott művén. Prescott könyvének kiadása válasz arra az igényre, mely a mai olvasóközönségben megvan Latin-Amerika iránt. E műveiből történt válogatás jó adalék ehhez, de egyben felveti: szükséges lenne Latin-Amerika történetének átfogó, a legújabb kutatások eredményeit felhasználó képét adni. Anderle Ádám