Századok – 1969
A történelemoktatás kérdései - Szebenyi Péter: Márki Sándor mint középiskolai tanár és didaktikus 1201/V–VI
1208 SZEBENYI PÉTER A megszokott 10—20-as osztályok után nem lehetett könnyű egy-egy órán 40—50 gyerekkel foglalkozni.6 0 Az osztályzatok százalékos kimutatásában megnyilvánuló arányok azonban, az Aradon is megfigyelhető „kezdeti szigor" után, kiegyensúlyozott és eredményes munkára utalnak. Tanév Jeles Jó Elégséges Elégtelen 1886—87 21,52 40,98 31,72 5,04 1887—88 31,08 36,74 31,20 0,84 1888—89 32,81 38,66 27,30 1,01 1889—90 23,34 44,50 31,40 1,04 1890—91 23,28 34,52 40,28 2,24 1891—92 24,88 28,92 44,18 1,885 1 Hasonló képet mutat az aradi és budapesti osztályzatok összevetése. Jeles Jó Elégséges Elégtelen Arad : 27,89 31,02 39,50 1,56 Budapest: 26,15 37,38 34,34 2,00 Márki lelkiismeretesen módszeres gyakorló tanári munkájának közvetlenebb bizonyítékai is vannak. Például az a „vallomása", hogy óravázlat nélkül sohasem megy órára, vagy az iskolai jegyzőkönyvnek az a kitétele, mely szerint „dr. Márki Sándor szintén megjegyzi, hogy tanítás közben mindig a tankönyvhöz alkalmazkodik, az abban végzett anyagot meg is jelöli; a magyarázatok alatt való jegyzetelést, bár az a történelmi magyarázatoknál 4án csábítóbb, részéről szintén nem engedi meg".5 2 1892-ben — egyetemi tanári kinevezésének és akadémiai taggá való választásának évében —- a neves történész és tankönyvíró szigorúan tartja magát a valóban helyes didaktikai elvekhez. Ugyanakkor tevékenyen részt vesz az eredménnyel kecsegtető új tanítási eljárások kialakításában is. Sokat tett a szemléltető oktatás érdekében. Történelmi kirándulásokra vitte tanítványait.5 3 Kísérletképpen azt a pályázati kérdést tűzte ki a gimnázium önképzőkörében, „hogy a Műcsarnok őszi kiállításának arról a történeti képéről írjanak, mely nekik legjobban tetszik".5 4 Művészi képeket szerzett az intézetnek.5 5 Amikor pedig 60 forintot kapott szertárfejlesztósre, ezt úgy használta fel, hogy 400 db. fa- illetve rézmetszetből álló gyűjteményt állított össze.5 6 Nemhiába emelte ki a következő évben a látogató új főigazgató, hogy „ezen intézet az első, mely a class, phil. tanítás mellett a szemléltető oktatás végett class, phil. múzeumot létesített, mely már most is szépen fel van szerelve".57 Márki önzetlenségét mutatja, hogy térkópadományokkal gyarapítja a földrajzi szertárt is, három tanártársával egy-egy arany jutalmat tűz ki jeles dolgozatokra, tanulmányokat ír az iskolai értesítőbe „mulattatva oktató és képző olvasmányul".5 8 Emellett nemcsak a szűkebben vett oktatási kérdések érdekelték. A testületi értekezleteken aktívan bekapcsolódott számos általánosabb pedagógiai jellegű megbeszélésbe is. Az önképzőkörökről 80 Erről egy helyen maga is megemlékezik: ,.1884. június 13-án a VII. osztályban, ahová akkor különben is sak hárman jártak, egyetlenegy tanulónak tartottam órát... A szórakozottság, figyelmetlenség ilyen parányi osztályban ösmeretlen fogalom. De mennyi alkalom is kínálkozott ekként a szemléltetésre, a források és kútfők bemutatására 1 ... Tíz év múlva, egy fővárosi igen népes gymnásium felső osztályaiban ilyen részletezésre már álmomban sem gondolhattam" (Történettanítás, 54 — 55. 1.). 61 Az elégtelenek arányának növekedéséhez tudni kell, hogy a VII. kerületi gimnáziumban — valószínűleg a túlzsúfoltság miatt — könnyen buktatták a tanulókat. Az 1891—!)2-es tanévben például a növendékek 20,6%-a bukott. Ilyen körülmények között Márki osztályozása különösen reálisnak látszik. 52 Magyar kir. Tanárképző Intézet Gyakorló-Főgimnásiumának Értesítője 1891 -92. 68. 1. Jk., 1892. jan. 19. 83 1887-88-ban például Aquincumba és a Nemzeti Múzeumba látogattak. Ért. 1887 - 88. 33. 1. 81 Történettanítás, 106. 1. " Jk. 1889. máj. 29. 88 Ért. 1890/91. 26. 1. és 1891/92. 63. 1. " Jk. 1893. ápr. 29. Erődi Béla látogatási jegyzőkönyve. 88 Ért. 1886/87. 3. 1.; 1888/89, 3. 1.; 60. 1.; 1891/92, 3, 84.1.
