Századok – 1969
A történelemoktatás kérdései - Szebenyi Péter: Márki Sándor mint középiskolai tanár és didaktikus 1201/V–VI
1202 SZEBENYI PÉTER A fiatal Márki tanulmányait a nagyváradi elemi iskolában kezdte.6 Ugyanide járt gimnáziumba is, ahol az első osztályban „százötvenharmadmagával''tanult.'7Alig 15 éves a váradi diák, amikor egész életére kiható siker éri. 1868-tól folytatásokban megjelent Bihar vármegye történetéről írt tanulmánya a Nagyváradi Lapokban. De ezek az évek nemcsak az első történetírói sikert hozták, hanem a rebellis szellemből fakadó első komoly kellemetlenséget is. 1869. május 12-én Márkit fegyelmi úton eltávolítják a gimnáziumból, mert az iskolai lapban bírálta a rendtartást. Pozsonyban tanult tovább. A gimnázium utolsó évét Budapesten a piaristáknál végezte el.8 Érettségi után a budapesti tudományegyetem hallgatója lett, ahol 1876-ban képesítették történelem-földrajz szakos tanárrá.9 A 23 éves fiatalember háta mögött ekkor már gazdag irodalmi múlt állt. Nagyváradon, majd Pozsonyban rendszeresen megjelenő kézzel írt diák folyóiratokat szerkesztett (A Magyar Nép Barátja, Méh, Április),1 0 verseket írt Jókai lapjába, az Üstökösbe, kiadták meséit és egy szatíráját. Hasonlóan termékeny volt Márki ifjúkori tudományos munkássága is. Bihar vármegye történetéről már szó esett. 1874—75-ben az Irodalmi Értesítő szerkesztője volt, mely „Toldy Ferenc szerint az első magyar könyvészeti szaklap". Ugyanekkor szorgalmasan gyűjtötte a Bihar megye művelődéstörténetére, valamint a magyar földrajz történetére vonatkozó adatokat. 1876-ban Nagyváradon kiadták ,,A Fekete-Kőrös ós vidéke" című munkáját.1 1 A fiatal Márkit szépirodalmi munkássága (főleg meséket ós történelmi elbeszéléseket írt) és tudományos kutatásai egyaránt a tanári hivatás fel irányították.1 2 Márki pályaválasztásában szerepet játszhatott nagybátyja Márki József, a jónevű pedagógus, valamint néhány kedves tanára is. Mindenesetre attól kezdve, hogy egyetemi hallgató lett, teljes erejét választott szakmájának szentelte. Reviczky Gyulának, akivel 1870-től állt levelezésben, 1873-ban így írt: „Sajnálom, hogy bizalmát ezúttal nem viszonozhatom; de nincs heverő versem; különben is inkább a történelemmel foglalkozom, múltunk kútfőit eredetiben tanulmányozom."1 3 S valóban a már idézett történelmi ós földrajzi munkák —- Bihar vármegye történetének kivételével — mind 1873 után láttak napvilágot. Az egyetemen különösen Hunfalvy János és Salamon Ferenc voltak nagy hatással rá.1 4 Az utóbbi nemcsak mint előadó, hanem mint a tanárképezdében tartott törté• MH. 32. cs. ' Márki Sándor: A középiskolák reformja. Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny (Közlöny), XLVII. évf. 217. 1. "Márki Emlékkönyv. Szerkesztette: Dr. György Lajos. Kiadja az Erdélyi Irodalmi Szemle. Kolozsvár, 1927. 7-8. 1. •MH. 32. csomóban: egyetemi bizonyítványa. 10 MH. 21. cs. 11 Márki Sándor-Nagy Ivánnak. Arad, 1885. márc. 18. OSzK Lev. valamint MH: 19. és 22. es. I! „Midőn az érettségi vizsgálatot letettem, még nem voltam tisztába vele, tanár legyek-e, vagy joghallgató? A magyar történelem szeretete vonzott mind a két pályára . . . egy tanárom bíztatására azonban inégis tanár lettem." (Magyar kir. Tanárképző Intézet Gyakorló Főgimnáziumának Értesítője 1891-92. 67. 1.) Kétségtelen azonban, hogy Márki nem táplált magában hamis illúziókat. A pedagógus sorsot egyik barátjához írt versében így jellemezte: Tüske terem ott és dudva. Amerre visz sorsod útja. Haladj rajtat meglehet, hogy Küzdelmek közt erőd megfogy S hogy a tüske meg is vérez; De jutalmad ! Többet ér ez ! Izzadj, fáradj a közjóért (Hiszen téged a kor jól érti Méltányolja is munkádat: Dijul — koldustarisznyát ad ...) A kritikát és elkeseredett gúnyt azonban a tudatos áldozatvállalás hangja követi: Tudom, hogy a sors ellened S nincs tőle mit remélened. De azért küzdj: a nép éled, S hamar eggyéforrand véled; Édes leend akkor látnod A hamuból kigyúlt lángot 1 fMárki Sándor: Tanító barátomnak. MH 21. cs.) Egybeforrni a néppel ! Lángot gyújtani 1 Ezek azok a célok, melyek a sokoldalúan tehetséges fiatalember számára minden „hálátlansága" ellenére is elfogadhatóvá tették a tanári hivatást. 13 Márki Sándor -Reviczky Gyulának. Bpest, 1873. dee. 28. OSzK. Lev. "Kétszázhúsz oldalas jegyzetét Hunfalvy előadásairól élete végéig megőrizte. MH. 20. cs.: egyik legutolsó tanulmányát pedig Salamon Ferencről írta. (Följegyzések Salamon Ferencről. Erdélyi Irodalmi Szemle, 1925.)
