Századok – 1969
A Történelmi Társulat és a századok múltjából - Glatz Ferenc: Klebelsberg tudománypolitikai programja és a magyar történettudomány 1176/V–VI
1200 GLATZ FERENC úgy érezzük, hogy az eddig elmondottak alapján is tehetünk néhány általánosító megjegyzést. A korabeli publicisztika ós a történészek, kultúrpolitikusok megnyilatkozásaikban eltúlozták erősen a klebelsbergi tudománypolitikai program „tudományt mentő" voltát. Az viszont igaz, hogy ez, a maga ellenforradalmi jellegével együtt, a korábbi magyar tudományos intézmények mellett sok új — és a régieknél modernebbek — létrehozását tervezte és részben valósította meg. Kialakította a tudományos intézmények szervezetét, s megteremtette ennek anyagi alapját. Az államilag irányított tudománypolitika fokozatos kiépülése segítette a hazai polgári szaktudományosság fejlődését. A magyar tudomány történetében ez a folyamat a hazai tudományosságot átfogó méretekben a klebelsbergi tudománypolitikai koncepcióval veszi kezdetét. Ugyanakkor lényeges a program jellegére vonatkozóan, hogy az először a történettudományon belül meghirdetett klebelsbergi tudománypolitikai gondolat mennyire a német típusú tudománypolitikát követi, mely, mint korábban erre utaltunk is, eleve magában hordja annak lehetőségét, hogy az így „megszervezett" tudományt az állam céljainak szolgálatába állítsák. Klebelsberg elgondolása is, noha túlzás lenne azt állítani, hogy egyszerű másolása a németnek, a „tervszerű" központilag irányított tudománypolitika elvére épült. Szerves része volt az ellenforradalmi rendszer állammechanizmusának, eszköz is a tudomány irányításában „a nemzet összhelyzetének szem előtt tartásá"ra. Ezen elvek először 1917-ben fogalmazódnak meg s magukon viselik a háború alatti kormányzati módszerek hatását, amikor az állam a társadalmi élet mind nagyobb területeit veszi irányítás alá. 1920 után Klebelsberg programja kót lényeges elemmel bővül: az állami irányítás, az állami dotáció gondolatával ós az egész program célkitűzéseinek az ellenforradalom politikájához igazításával.
