Századok – 1969
A Történelmi Társulat és a századok múltjából - Glatz Ferenc: Klebelsberg tudománypolitikai programja és a magyar történettudomány 1176/V–VI
1196 GLATZ FERENC hatását, lemérhető az arisztokrácia „tudománypártoló" tevékenységén is. Ahogy esik politikai súlya, csökken aktivitása, úgy esik hajlandósága is olyan hagyományos „cselekedetekhez", mint a tudomány pártolása. Az, hogy a Történelmi Társulat mecénásai között 1919 után fel-felbukkan egy-egy történelmi család sarja, vetülete annak a rövid ideig tartó útkeresésnek, mellyel egyes magyar arisztokrata körök, vagy talán helyesebben egyes arisztokraták, keresték helyüket a Horthy-rendszer politikai-társadalmi életében. Klebelsberg elég világosan látta, miben és mennyire „hasznosítható" a hazai arisztokrácia a tudománypártolás terén. Jellemző, ahogyan igyekszik kihasználni egyesek még meglévő szándékát: ápolni a^ családi hagyományokat, a család történeti múltj át. Amikor például 1920-ban Károlyi Árpád megtalálja a bécsi Staatsarchivban Széchenyi döblingi hagyatékát, s felmerül annak kiadási terve, azonnal megkeresi a Széchenyi család tagjait, hogy fedezzék a kiadási költségeket, s a két Széchenyi unoka, gróf Teleki Tiborné és gróf Károlyi Lajosné ad is 200 000 koronát, mely akkor a kötet megjelentetéséhez elegendőnek látszott.105 Végeredményben hasonló az indítéka a nádorkötetek megindításának, illetve ez lesz az alapja József főherceg társulati közreműködésének is. (József főherceg a József nádor kiadvány részére 1922 januárban 400 000 koronát ajánlott meg.) De nézzük, mit jelentett a valóságban ez a tudománypártolás, s emeljünk ki a legjellemzőbb példák közül néhányat. Az arisztokrata támogatók közül a leggyakrabban a társulati közéletben Eszterházy Pállal találkozhatunk, aki adott arra, hogy az ország legnagyobb földbirtokosához méltó társadalmi szerepet vigyen. Nemcsak bújtatja birtokán a nyugat-magyarországi irredentákat,10 6 hanem bécsi palotájában otthont ígér az egyébként erősen legitimista színezetű Bécsi Magyar Akadémikusok Egyesületének.10 7 Ugyanakkor 1920 nyarán a szerveződő s a bécsi volt gárdapalota harmadik emeletén 3 szobával rendelkező Bécsi Történeti Intézetnek a hercegi palota bútorraktárából kiutalja a hiányzó berendezési tárgyakat.108 Rendeztetni akarja a hatalmas családi levéltárat s közöltetni a Társulat kiadványaként a levéltár legfontosabb anyagát; állandó állást biztosít egy levéltárosnak, aki mindezt elvégzi. (így kerül Hajnal István az Eszterházy-levóltárba.) A Társulatnak természetesen szüksége volt a herceg jóindulatára: anyagi segítsége mellett a hatalmas családi levéltár az újkori kútfőkiadáshoz elengedhetetlenül fontos anyagokat tartalmazott. Itt kell szólni József főherceg szerepéről is. A hatalomból gyorsan kipottyant főherceg a Horthy-korszak egyik első közjogi móltóságát foglalta el. Azzal, hogy őt a Társulat „megnyerte magának", a korabeli felfogás szerint igen sokat emelt tekintélyén. Ha megjelent egy-egy felolvasó ülésen, ahol ilyenkor igyekeztek „megfelelő" témát napirendre tűzni,10 9 az előkelő vendégek egész sora foglalt helyet a sorokban, s ez azt is jelentette, hogy a napilapok híradásai között ott szerepelt a társulati ülés is. Klebelsbergnek igen jók voltak kapcsolatai a Habsburg-családdal. Még államtitkárként megismerkedett a főhercegekkel: Károllyal, Albrechttel, Józseffel. Tudjuk, hogy Károlynak, trónralépte előtt, Klebelsberg adott tájékoztatást magyar ügyekben,11 0 s Józsefnek ő volt egyik benső tanácsadója, kit halálakor az özvegyhez intézett levelében a főherceg „meghitt jó barátjának" nevezett.111 A főherceggel az állandó ój viszonyt Klebelsberg műveltsége mellett elsősorban valószínűleg az tartotta melegen, hogy fiának, a fiatal József Ferenc főhercegnek legszorosabb baráti köréhez tartozott. A művészetek és a tudomány iránt érdeklődő — igaz, hogy kevésbé fogékony — fiatal főherceg (Dr. József Ferenc) szinte minden kérdésben kikéri Klebelsberg tanácsát. Érdeklődik az oktatási kérdések iránt, javasolja: hívjanak létre a minisztériumban egy „irodalmi szakosztályt", Klebelsberggel beszéli meg a háború újabb fejleményeit, a Dunaszabályozás kérdéseit, s tőle kér olvasmányokat is. így jutnak a fiatal huszártisztfőherceg kezébe történeti-politikai művek, és így lesz József Ferenc a Konstantinápolyi Intézet elnöke.112 S mint arra már utaltunk, az, hogy a történeti kutatás terén a későbbi Klebelsberg-tervek közül a legfontosabbak már hangot kapnak a főherceg beszédében los OSzKK. A Magyar Történelmi Társulat iratai. Döblingi hagyaték. 108 Páter Zadraveez titkos naplója. Bpest, 1967. 181-182. 1. ,8 'OL. Köm. Sajtó- és kultúrális ügyosztály. Bécs. 1920-14 - 24325. sz. A sajtéosztály feljegyzése. 108 Károlyi Árpád: A Bécsi Magyar Történeti Intézet első lusztrnma (1920-1925). Levéltári Közlemények 1925. 290. 1. 108 Általában az elnöksége alatt futó kérdések tárgyalásánál vagy akkor jelenik meg, ha nádor-óséről esik szó (Századok, 1920, 220. 1., 1923. 387. 1.). 110 Károlv király kabinetirodája - Klebelsberg Kunó. Bécs, 1917. V. 29. OSzKK Levelestár. 111 József fhg. - Klebelsberg Kunoné. 1932. X. 12. TJo. 1,1 József Ferenc fhg. - Klebelsberg Kuno. 1916. VII. 1. ;IX. 2.; XI. 11.; 1917. I. 20.; VI. 8. OSzKK Levelestár.
