Századok – 1969
A Történelmi Társulat és a századok múltjából - Glatz Ferenc: Klebelsberg tudománypolitikai programja és a magyar történettudomány 1176/V–VI
1192 GLATZ FERENC (Angyal Dávid, Fejérpataky László, Károlyi Árpád, Márki Sándor, Nagy Gyula, Takáts Sándor, Tagányi Károly stb.), Szekfű és Hóman korosztályát, sőt a legfiatalabbakat ( Bartoniek Emma, Kossányi Béla, Mályusz Elemér stb.) is.7 0 Lényegében tehát az akkori történész-közéletben hivatali keresetéből élő minden szakmabéli jelentős fizetés-kiegészítéshez jut. Személyesen indítványozza 1920 augusztusában, hogy hozzanak létre egy olyan könyvkiadó részvénytársaságot, mely, Széchenyi műveinek kiadásán túl, fedezné a tudományos társulatok kiadási igényeit is. A szervezést maga fogja össze, s hamarosan a Székesfőváros, a Hangya Szövetkezet, a Pénzintézeti Központi részvényeire és más alapítványokra — melyek megszerzésében Bethlen István is segítségére van — - épülve megalakul a Széchényi Könyvtár Könyvkiadó Rt. A kultuszminisztériumtól olcsó papírt szerez a kiadványok részére, majd mikor a nyomdák — ellensúlyozandó a kedvezményes papírt — nagyobb árat szabtak az előállításért, saját, altruisztikus nyomda alapítását sürgeti. Ennek eredményeként jön létre 1921 nyarán a Czakó Elemér vezette altruisztikus nyomda, melyből később kialakul a két világháború közötti történettudományos publikációk nyomdája, az Egyetemi Nyomda.71 E példákat, melyek a „szervező" Klebelsberget mutatják be, kiegészítik azok az adatok, melyek a történettudomány apróbb s nagyobb dolgaiban való személyes részvételéről tanúskodnak, s melyekkel hatalmas, kiterjedt levelezésében lépten-nyomon találkozhatunk; különösen 1922—211-ig, amíg mint kultuszminiszternek a tárca egyéb területei felé is nem fordul figyelme. Jól mutatja Klebelsberg munkastílusát, azt, hogy milyen következetesen ragaszkodott a legkisebb dolgok kézbent artásához is, azt a Magyar Tudományos Társulatok Sajtóvállalata Altruisztikus Nyomdájának egyik papírvásárlási ügyében való részvétele. 1922 júliusában megbízza Szabó István igazgatót, hogy Bécsben tárgyaljon a nagy külföldi papírgyárak képviselőivel 125 000 kg olcsó papír beszerzéséről, szerezzen be mintákat, ajánlatokat, s ha a Károlyi Árpád, Domanovszky Sándor, Lukinich Imre, Eckhart Ferenc, Szekfű Gyula összetételű bizottság az üzletet kedvezőnek tartja, úgy szerződóst is írhat alá.72 Ezután ír Károlyinak, s kéri, segítsenek Szabó Istvánnak, a döntést teljesen rájuk bízza.73 Majd kéri a bizottságot, hogy a bécsi magyar követség útján számjeles táviratban értesítsék, ha megfelelő üzletet tudnak kötni, hogy a szükséges pénzt azonnal kiildhesse. Végül is, mivel a minisztériumban meghagyta, hogy a papírügyben érkező jelentésről azonnal értesítsék, vidéki útjáról telefonon beszélte meg a VKM tisztviselőjével, hogy milyen feltételek mellett vásároljanak Károlyiék.7 4 A Bécsi Történeti Intézetről a negyed-,illetve félévi jelentéseken kívül rendszeresen, gyakran hetente kap beszámolót az igazgatótól, Károlyi Árpádtól; s hogy e levelekben a takarítónőkről, a portáshiányról, a szén magas bécsi áráról, a fűtési nehézségekről, a vásárolt törülközők és ágyak áráról éppen úgy szó esik, mint egy-egy újabb előkerült iratanyagról, vagy, hogy a munkatársak hol tartanak a kutatásban, a másolásban — nemcsak Károlyi kínos alaposságának tudható be.75 Az elnök valóban tudni akart mindenről, s az e'ső években szinte minden jelentősebb kérdésben vó'eményt nyilvánított, a vezetésben ténylegesen osztozott, Károlyival.76 Ha a bécsiek közül bárki —Eckhart, Lukinich, Szekfű, Zsinka, Károlyi — hazalátogatott, kötelességének tartotta megjelenni kihallgatáson az elnök-miniszternél, aki legtöbbször nem is hivatalában, hanem hidegkúti villájában fogadta őket.7 7 Jellemző, bogy Károlyi még olyan—az intézeti ügyek vitelében is kicsinynek számító kérdésben is kikérte véleményét, mint: kinek adjanak másolási munkát, vegyenek-e fotoapparátot vagy sem stb.78 A Bécsi Intézet alapszabályainak alapelveit személyesen beszéli meg a tervezetet készítő Károlyival,79 ahogy néhány évvel korábban a Fontes alapszabályoknál is az alapelvek kijelölését ós a végső megformálást ő végezte . . ,80 Mint Domanovszky említi, még miniszter korában is 70 A segélyezettek névsora: A Magyar Történelmi Társulat iratai. A Magyar Történelmi Társulat elnökének átirata a Pesti Hazai Első Takarékpénztár-egyesület igazgatóságának. Bpest, 1920. II. 17. OSzKK Analekta. 71 A Széchenyi Könyvkiadó Rt. iratai. OSzKK Analekta. Továbbá: Domanovszky Sándor: Emlékezés gróf Klebelsberg Kunó elnökségére. Századok, 1942. 398 - 399. 1. 72 OL. Bécsi Magyar Történeti Intézet (továbbiakban: BMTI) iratai. 1. cs. 1920-1925. évi iratok. 73 Uo. Klebelsberg Kuno —Károlyi Árpád 1922. VII. 10. Részletesen még: Károlyi Árpád —Klebelsberg Kuno. 1922. VII. 17. Bécs. OSzKK Levelestár. 7< OL, BMTI iratai 1. cs. 1920-1925. évi iratok. 73 Az 1922-1928 között kelt jelentések fogalmazványa ill. másolata: OL. BMTI 3. cs.; Károlyi Árpád Klebelsberghez intézett, s már eddig is idézett nagyszámú levelei: OSzKK. Levelestár. 73 Vö. erre vonatkozóan Csánki hasonló értelmű sorait. OL. BMTI iratai. 1. cs. 1920-1925. Csánki Dezső — Károlyi Árpád. Bpest, 1924. VII. 22. 77 Lásd: Eckhart Ferenc, Szekfű Gyula, Károlyi Árpád Klebelsberghez intézett leveleit. OSzKK Levelestár. 73 Károlyi Árpád-Klebelsberg Kuno. Bécs, 1923. III. 18.; IV. 14. OSzKK Levelestár. 73 Károlyi Árpád-Klebelsberg Kuno. Bécs. 1923. VIII. 22. OSzKK Levelestár. 33 Huszli József: i. m. 75. 1.: Domanovszky Sándor: i. m. 390., 392. 1.
