Századok – 1969
A Történelmi Társulat és a századok múltjából - Glatz Ferenc: Klebelsberg tudománypolitikai programja és a magyar történettudomány 1176/V–VI
1190 GLATZ FERENC tudomány, s később az egész polgári tudományosság átszervezésének programja. Azok a szervezési munkálatok, melyek Klebelsberg működését jelzik és kapcsolatosak a bazai történettudománnyal — igen széleskörűek. A múzeumok, a levéltár átszervezése érintették a történészeket, a történettudományt is, hiszen a korabeli történészek legnagyobb része levéltári, múzeumi tisztviselő, tanárember. Mégis a történettudományt szorosabban érintő klebelsbergi szervezések közül, a gondolat eredetiségét, a történettudomány fejlődésére gyakorolt hatásának horderejét tekintve is legjelentősebb a történeti intézet megszervezésének terve. A történeti intézet gondolatát az 1917-es Klebelsberg-beszéd veti fel. A hazai történeti irodalomban a történeti intézet terve már 1885-ben felmerült, de ilyen határozott, konkrét körvonalazása korábban nem található. Helyesebben a Konstantinápolyi Intézet, melyet szintén Klebelsberg nevéhez köthetünk, alapító beszédében (191Й) József Ferenc főherceg már beszél röviden a történeti kutatóintézetekről,56 de ezt a beszédet kimutathatóan Klebelsberg készítette a főrangú elnök részére.5 7 Az első társulati beszéd szerint a főcél a „tudósnevelés összes feltételeinek" megteremtése, a történettudomány egészét átfogó tudományszervezés feltételeinek létrehozása. Az első feladat: megfelelő számú állást szervezni, hogy a „történelem önálló mívelésóre valóban hivatással bírók megélhetése és előmenetele biztosítva legyen".58 A bölcsészkart végzettek jelentős része óraadásra, „kerestre" van utalva, s elveszti az esetleges továbbképzéshez kedvét, „elfonnyad". Ezért először olyan „tisztes megélhetést adó ösztöndíjakat", „ingyenes kollégiumi és intézeti helyeket", „tanulmányúti segélyeket" kell szerezni, melyek „a mutatkozó tudományos hajlam és kutató ész számára gondtalan munkaidőt" biztosítanak. A legteljesebb és legjobb megoldási módnak az elnök a tudományos intézet alapítását, s ezzel az önálló „státus" megteremtését tartja. Ezekben a történeti intézetekben az „ifjak" szakszerű irányítás és méltó felügyelet alatt, házikönyvtárral és más segédeszközökkel ellátva, a napi élet száz aprólékos bajaitól menten élhetnek tanulmányaiknak."59 Kétféle intézetet tervez : belföldit és külföldit. A legsürgősebbnek a belföldi megszervezését tartja, melynek feladata, hogy az egyetemi szeminárium után a „tudományos hajlammal bíró" fiatalt „pár munkás esztendőn át" „kutatóvá képezi, sikerült dolgozatait kiadja és élete folyását később is szemmel tartja, eligazodását és elhelyezkedését a tudományos életben elősegíti". Azaz biztosítanák a tudósképzés tervszerűségét, átsegítenék a kezdő-tanuló kutatót a nehézségeken, megfelelő célkitűzéseket szabnának neki.6 0 Az intézet célja ennek szellemében „inkább a történelem segédtudományainak és a történeti kutatás módszerének teljes és gyakorlati elsajátítása".61 Az intézetek másik típusa a külföldi intézet. Ezek tagjai már a külföldi gyűjtemények, levéltárak fontosabb anyagainak feltárásával önálló tudományos munkásságot fejtenének ki. Vagyis azokat a kezdeményezéseket kellene folytatni, mondja Klebelsberg, melyeket egy-egy személy a római illetve a konstantinápolyi kutatásokkal megkezdett.6 -' De — hogy a kutatásoknál a kontinuitás biztosítva legyen — intézményt kell szervezni az egyéni munka helyébe: Róma és Konstantinápoly mellett Bécsben is, „melynek levéltárai nagy részét őrzik nemzeti történetünk emlékeinek". S noha a bécsi intézet gondolata itt már felbukkan és teljesen úgy, miként az később meg is valósul: az ottani források kiaknázására, — Klebelsberg ekkor még a hazai intézet létrehozására gondol elsősorban. „A magyar történeti tudomány megszervezésének egyik legsürgősebb feladata, hogy ezt a belföldi intézetet megalkossuk." Hiszen, mondja, az egyetem után „áthidalásra" van •• Megnyitó beszéd. Mondotta József Ferenc főherczeg úr 0 Fensége a Konstantinápolyi Magyar Tudományos intézet igazgató tanácsának alakuló ülésén. Századok, 1917. 97 — 98.1. A beszéd egész gondolatmeneto a későbbi Klebelsberg beszédekét követi. " József Ferenc fhg. - Klebelsberg Kuno. 1916. XI. 11. OSzKK Levelestár. 08 BCT 7. 1. " t'n. 9. 1. 80 Az egyetemi szemináriumok és a tudományos intézetek szerves egymásraépülését a tudósképzés érdekében Klebelsberg többször igyekezett különböző módon megvalósítani. Minisztersége első hónapjaiban például egy, az egyetemi szemináriumokat és a közgyűjteményeket — majd intézeteket — egybefogó tudományos csúcsszerv gondolata foglalkoztatta. (Károlyi Árpád - Klebelsberg Kunó. Bécs, 1922. VI. 14. VI. 16. OSzKK Levelestár.) 81 Az ilyen programmal megalakuló belföldi intézet példájául nyilván az osztrák Institut für österreichische Geschichtsforschung szolgált, melyet magyar történészek is látogattak a századvégen (Fejérpataky, Károlyi, később Eckhart). Vö.: Alphons Lhotsky: Geschichte des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung. 1854 —1954. Graz-Köln. 1954: Szekfű Gyula: Károlyi Árpád. Károlyi Árpád emlékkönyv. "A római kutatásoknál nyilván Fraknói Vilmosra gondol, akinek vezetése alatt 1884-ben megkezdődött a Monumenta Vaticana Hungáriáé Históriám Illustrantia c. forrásgyűjtemény kiadása. Fraknói később római villáját felajánlotta az államnak a római történeti kutatásokhoz. 1914-ben kezdte volna meg működését, de a háború miatt erre nem kerülhetett sor. 1923-ban nyílt meg itt a Római Történeti Intézet. A Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézetet 1917 januárjában nyitották meg, hogy elsősorban a bizánci—magyar, török—magyar érintkezések történetére kutatóknak adjon otthont. Az intézet gondolata akkor vetődött fel, mikor a török-magyar érintkezéseket hosszú ideje kutató Karácsonyi hirtelen meghalt, s a téma kutatása félbeszakadni látszott. Az Intézet elsősorban a művészettörténeti kutatások terén mutathatott fel eredményeket.
