Századok – 1969
A Történelmi Társulat és a századok múltjából - Glatz Ferenc: Klebelsberg tudománypolitikai programja és a magyar történettudomány 1176/V–VI
1178 GLATZ FERENC val. A két elképzelés közül: a Társulat egy szűk szakmai, az akadémiai szervezethez hasonlító kutató, tudós-tömörülés legyen-e, vagy pedig inkább a társadalom széles rétegeihez forduló, mai kifejezéssel élve: a történeti tudat formálására hivatott intézmény — a kiegyezés légkörében fogant utóbbi került lei „győztesen".2 A Társulat élére miniszter — a tudománypártoló és történészkedő gr. Mikó Imre — került, aki első elnöki beszédében már a dualizmusban együttélő népek közé illeszkedésről szólt, arról, hogy a Társulat feladata ,,a nemzet múltjában rejlő összes tanulságok közkinccsé tétele által a politikai érettség magas fokára" emelni az egész nemzetet, s legyen így a történelmi műveltség a „polgárok politikai kalauza".3 S ha a későbbi évtizedekben az elnökök nem is ilyen tekintélyes politikusok, s a programadás sem mindig ilyen politika-centrikus, a Társulat története megmarad indíttatása irányában. Nemcsak azért állíthatjuk ezt, mert szinte az 1910-es évek közepéig az uralkodó magyar nemesi gondolkodás szellemében tevékenykedett, s a nemesi múlt búvárlását tartja történetkutatói céljának,4 hanem mert ott találjuk minden olyan akciónál, ahol a magyar történelmet a magyar uralkodó osztályok politikájának eszközéül játszhatják ki: a helységnevek megmagyarosítására, illetve a régi történeti emlékű helynevek visszaállítására irányuló mozgalomnál az 1880-as években,6 a „milleneumi gondolat" propagálásánál, sőt a szervezésnél, Budavár visszavétele évfordulójának megünneplésénél.6 De telve vannak aktualitással a társulati elnöki beszédek Ipolyitól Thallóczyig, s nem véletlen az sem, hogy az ország nemzetiséglakta peremvidékein tartják a vándorgyűléseket, melyek közül talán az erdélyieket, a dévai és hunyadmegyeit, a máramarosmegyeit tarthatjuk a legközvetlenebbül a magyar soviniszta politikába illeszkedőnek.' S a Társulat e hol közvetettebb, hol közvetlenebb politikához kapcsolódása története első ötven évében megmarad. A forradalmak leverése után a magyar tudományos életben, mindenekelőtt a társadalomtudományokéban, teljesen új helyzet áll elő. Egyrészt nagy zűrzavar; tájékozódás az új helyzetben, célok keresése, új frontok szervezkedése, alakulása. Másrészt bénultság, főként a hivatalnok-értelmiségi rétegekre súlyosodó gazdasági helyzet miatt. Ez a bénultság kiterjeszkedni látszott a történettudomány egészére. Á tudomány életben tartója, a közlési lehetőség hallatlanul megnehezült. A papír ára szédületes arányban növekedett, s ez maga után vonta a kiadási költségek egészének emelkedését.8 Az Akadémia Történeti Bizottsága, mely eddig hivatalból „gazdája" volt a történeti tudományos könyvkiadásnak, s egyik központja a történész közéletnek is — kénytelen majdnem teljesen beszüntetni működését. Az évi jelentések arról panaszkodnak, hogy a gazdasági helyzet „a bizottságot tudományos munkaprogramjának megvalósításában jóformán teljesen megakasztotta".9 Be kellett szüntetni a levéltári kutatások támogatását, leállították a Bizottság másolatgyűjteményének gyarapítását s a korábban megindíttatott munkálatokat. Egy-egy, akár korábban kiszedett könyv megjelentetése csak akkor volt lehetséges, ha esetleg sikerült a szerzőnek adományozót találnia.10 Igen nagy a kontraszt, ha emellé odaállítjuk annak az eleven tudományos közéletnek a kópét, mely a Történelmi Társulat keretében folyt. A nagv akciókat, miknek eredményeként létrejött a nagy forráskiadványsorozat: aFontes, 11 a Bécsi Történeti Intézet,1 2 2 A Magyar Történelmi Társulat megalakulásának története. Századok, 1987. 1-2. sz. 250-251. 1. • Gróf Mikó Imre beszéde a Történelmi Társulat 1867. jül. 2-diki választmányi ülésén. Századok, 1867. ji'il.. 16. 1. I Vö. Kosáry Domokos: A Társulat társadalmi bázisa és annak hatása a történetszemléletre. Századok, 1967.. 6. sz. 1177-1180. 1. » Vö. Pesty Frigyes Vegyes Iratai II. köt. Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára (a továbbiakban: OSzKK). Fol. Hung. 1115. Továbbá: Lukinieh Imre : A Magyar Történelmi Társulat története. 1867-1917. Bpest. 1918. 59-60. 1. • Lukinieh : i. m. 70-71. 1. 'Vö. Szilágyi Sándor: A Magyar Történelmi Társulat 1887. évi július 24-27-iki vidéki kirándulása Déva városába és Hunyad vármegyébe. Bpest, 1887; A Magyar Történelmi Társulat 1889 augusztus 25 —31-iki vidéki kirándulása Máramaros megyébe és Nagybánya városába. Bpest. 1889. "Világ. 1922. jan. 6. A lap részletes kimutatást közöl a papír árának rohamos emelkedéséről 1914 — 1921 között („1914 óta húszezer százalékkal drágult a rotációs papír" c.). • Magvar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattár (a továbbiakban: MTAKK). A MTA Történelmi Bizottmány Iratai 8/1920. Az 1920. évről készült jelentés a bizottság 1920. dec. 17-én tartott üléséről. 10 Uo. Továbbá: lásd az 1921. évről készült jelentést - 12/1921. II Fontes históriáé Hungaricae aevi recentioris. 1917 tavaszán születik meg a terv Magyarország űjabbkori története forrásainak kiadására. Eredetileg négy osztályra tagolódtak volna a kiadványok: általános történeti, közigazgatás-, művelődés- és társadalom-gazdaságtörténeti osztályra. A tényleges munka 1919 után indul meg: új forrásközlési szabályzatot alakítanak ki, s nagy lendülettel megindítják a másolási munkálatokat. — A kötetek forrásanyagát a bécsi udvari levé'tár és a hazai levéltárak irataiból állították össze; mindegyik kötet elé összefoglaló bevezetést írtak. Az 1917-es tervezet szerint a kutatások határa 1848-ig terjedt volna, 1920-ban azonban 1918-nál állapítják meg a határt. "A Bécsi Magyar Történeti Intézet. A bécsi levéltárak kiaknázására Bécsben, 1920-ban létrehozott Bécsi Levéltári Expedícióból alakul ki. Célja: biztosítania Fontes köteteinek az anyaggyűjtést. Igazgatója Károlyi Árpád,, a volt Haus-, Hof- und Staatsarchiv nyug. igazgatója, első asszisztensei Szekfű Gyula és Eckhart Ferenc bécsi levéltárosok.
