Századok – 1969

Közlemények - Rottler Ferenc: Fraknói Vilmos történetírói pályakezdése (1861–1871) 1046/V–VI

FRAKNÓI VII.MOS TÖRTÉNETÍRÓI PÁLYAKEZDÉSE 1075 sát csak a Habsburgok oldalán lehetett biztosítani. Ezért helyeselte Pázmány működésót, aki felismerte ezt és támogatta a Habsburgokat. Nem vette azonban észre Fraknói azt, hogy Pázmány a Habsburg-púrtisúga mellett egyben osztrák-ellenes is volt; a Monarchián belül mindenekelőtt a magyarok elsőbbségét kívánta biztosítani. Fraknói könyvében túlságosan egyszerűsített, nem elemezte Pázmány és a magyar rendek kapcsolatát, ezért a kortárs történetírók joggal kifogásolták egyoldalúságát. A hatalmas munka — a három kötet — ellenére sem volt teljes a Pázmányról rajzolt kép. Elmaradt pl. Pázmány irodalmi és hitvitázó munkásságának az elemzése és az irodalmi művek tartalmi kivonatain túl alig találunk valamit ezekről a kérdésekről. Ezt tekintette egyébként Szekfű Gyula is a munka „egyetlen" hibájának, és e hiányt igyekezett pótolni a Fraknói nyomdokain haladó történeti irodalom.19

2 Történetszemléletének minden egyoldalúsága ellenére, a korszak megismerése szempontjából Fraknói Pázmány-biográfiája jelentős alkotása volt az akkori magyar történeti irodalomnak. Számos, addig teljesen ismeretlen forrásanyagot tárt fel, ezeknek nagy része nemcsak Pázmányra, hanem az egész korszakra nézve fontos részleteket világított meg. Jelzetei nyomán mások is megismerhették e nagyszámú oklevél, kézirat lelőhelyét.19

3 Mindez különösen akkor szembetűnő, ha összevetjük Szalay László tizenöt évvel korábban megjelent magyar történetével,19

4

ahol még az elbeszélő források adatai domináltak. A kortárs történeti kritika nem vett érdemben tudomást a könyvről. Az első kötet megjelenése után a már idézett Pauler-recenzión túl más méltatás nem látott napvilágot, és a második, harmadik kötetről még a Századok sem közölt recenziót. A Magyar Sionban megjelent méltatás pedig szakmailag igénytelen volt. Barátai, patrónusai azonban már 1871-ben javasolták FYaknóinak, hogy írjon egy népszerű Pázmány-könyvet.19

5

Néhány évvel később Fraknói javasolta a Szent István Társulat akkori vezetőjének és egyben barátjának, Tárkányi Bélának, hogy adjanak ki egy Pázmány-biográfiát.190 Ez a terv sokáig foglalkoztatta Fraknóit, de megvalósítani csak 1885-ben tudta, amikor a Magyar Történelmi Életrajzok sorozata számára megírta a rövidített Pázmány-életrajzot.1

9

' Befejezés A kedvező körülmények Fraknói Vilmos pályakezdését sokban segítették. Fiatalon került a teológiára, ahol szokatlan határozottsággal választotta ki a számára kedves szakterületet: a históriát. Ugyancsak kedvező volt gyors és egyértelmű témas választása (középkori magyar történet, szorosabban: egyháztörténet). A többi rokontudomány — régészet, művészettörténet stb. — nem keltette fel érdeklődését; nem forgácsolta szét erejét.19

8

A nagyon fiatalon elnyert pályadíj megszilárdította elhatározását és serkentette annak megvalósulását. A hosszúra nyúlt egyetemi évek alatt tanulmányait, olvasmányait e célja érdekében állította össze. Irányítója és mestere nem volt, de idősebb barátai és tanárai — Pollák, Palásthy, Ipolyi, Rómer, Toldy stb. — útmutatásait és segítségét felhasználta. Különösen sokat tanult ezek életpályájából és a tapasztalt buktatókat igyekezett elkerülni. Ezért tiltakozott oly hevesen a tanári munka ellen, ezért nem törekedett a papi stallumok elnyerésére és távoltartotta magát ezekben az években a politikától, az egyházpolitikától is. Az összes kínálkozó publikációs lehetőséget igénybe vette, így 8—10 év alatt tekintélyes mennyiségű könyv, tankönyv, tanulmány, cikk, forráspublikáció stb. szerzőjének vallhatta magát. '"Hóman-Szekfű: Magyar történet. Bpest. 1935. I. kiad. 417. I. ,,a

Fraknói hagyatékában megtalálhatók a Pázmány Péterre vonatkozó oklevélmásolatok („Apparátus Pázmány Péterhez" címmel) 1656 l'óiió terjedelemben. Elsősorban a Pázmánytól származó vagy Pázmányra vonatkozó levelek, töredékek. OSzKK Fol. Hung. 1708. '"Szalay IAszló: Magyarország története, IV. kőt. Lipcse. 1854. 1,1

E helyen nem foglalkozunk Fraknói Pázmány-képének hatásával, kővetőivel stb. — „...milyen szép volna, ha megindítandó könyvtárunk (A Szt István Társulat Házi Könyvtára — К F.) Is6 füzete kegyed szép tollából hozna egy érdekes magyar történeti munkálatot, például egy 6 v. 10 ívnyi Pázmány Péter életét népszerűen írva . . ." Ipolyi — Fraknói, l'est, 1871. ápr. 18. OSzKK Levelestár. 199

„. . .20 — 25 íven lehetne adni Pázmány biográfiáját. Talán épp olyan terjedelemben mint Veresmartiét. . - Fraknói-Tárkányi, Bpest, 1876. márc. 13. OSzKK Levelestár. Fraknói Vilmos: Pázmány Péter. Bpest. 1886. 1,1

összehasonlításul ld.: Rómer, Ipolyi és részben Knauz megosztott érdeklődési területét.