Századok – 1969
Közlemények - Rottler Ferenc: Fraknói Vilmos történetírói pályakezdése (1861–1871) 1046/V–VI
1062 ROTTLER ГЕНЕ NC Mint történetíróinak, nagyszombati tartózkodása legjelentősebb mozzanata az volt, hogy szorosabb viszonyba került a Dunántúli Törtónetkedvelőkkel, személy szerint Ráth Károllyal és a Győri Történelmi és Régészeti Füzetekkel. Tulajdonképpen ez volt életében az az első alkalom, amikor a magányos kutatgatás helyett feladatokat, ötleteket kapott az anyaggyűjtéshez, témaválasztáshoz és nem utolsó sorban lehetőséget a publikáláshoz.121 A Dunántúli Történetkedvelőkkel Rómer Flóris révén ismerkedett meg. Ez a kapcsolat a későbbiekben szorosabbá vált és Rómerben atyai barátját tisztelte. A Győri Történelmi és Régészeti Füzetekhez és ezen keresztül Ráthhoz is Rómer segítette Fraknóit.12 2 Még egyetemista volt, amikor Rómernek elküldte egy kisebb közleményét ,,Egy ismeretlen szentmártoni apát"-ról. A Ráthhoz továbbított cikket Fraknói azzal kérte vissza, hogy Fuxhoffer munkájának1 2 ? tanulmányozása közben rájött arra, hogy a kérdéses okleveleket Fuxhoffer is közölte. Ugyancsak ebben a levélben említi Fraknói azt is, hogy Rómer egyízben felszólította, írja meg a győri püspökség történetét. Erre ő (ti. Fraknói) készített is egy tervezetet, amit tudomása szerint Ráth már be is mutatott Simor János győri püspöknek. Kéri Ráthot, hogy a javított tervet is mutassa be a püspöknek.12 4 Ettől kezdve aránylag sűrűn — másfél, kéthavonta — váltottak leveleket egymással. Ezek a levelek teljes egészükben a történetkutatás és történetírás elvi kérdéseivel foglalkoztak. Fraknói ezekben a levelekben sokat írt történetírói módszereiről, történetfelfogásáról. Örömmel üdvözölte pl. Fraknói a Hazai Okmánytár kiadásának tervét, sőt azt szembeállította az Akadémia okmánypublikációs tevékenységével.12 5 Felajánlotta segítségét, de az I. kötet megjelenése után ígért recenzióját nem készítette el és az okmánygyűjtési munkából is csak a Pázmányra vonatkozó oklevelek kiírását akarta vállalni.12 6 A Dunántúliak működésére 1864-ben, még pesti tartózkodása alatt figyelt fel. Az összefogás gondolata megragadta Fraknóit is és biztatta Ráthot a szervezés folytatására.12 7 Az érdeklődés azonban kölcsönös lehetett, ezt bizonyítja, hogy a Dunántúliak egyik legjelentősebb tervébe, a megyei monográfiák kidolgozásába bevonták Fraknóit is. Rábízták a megyei monográfiák egységes tervezetének elkészítését. A tervezet elkészítésére Ráth Károly közvetítésével kérték fel Fraknóit. aki örömmel vállalta a feladatot.1 2 ® A tervezetet Fraknói nagyon rövid idő alatt elkészítette és elküldte Ráthnak, egyben kérte, hogy írja meg személyes véleményét dolgozatáról. Mellékelt tervezetéhez egy memorandumot is, amiről közölte, hogy beszéd formában fogalmazta, hogy a Dunántúliak összejövetelén Ráth felolvashassa ós végül kérte, hogy tudósítsa a gyűlés eredményéről.12 9 A memorandumot ós a tervezetet Fraknói nagy lekiismeretességgel készítette el. Behatóbb vizsgálata után az a véleményünk, hogy memorandumában több van, mint m A Dunántúl Történetkedvelőkről ld. Várkonyi A., .Mann Miklós és Glatz Ferenc idézett műveit. 122 A Győri Történelmi és Régészeti í'üzetekben három közleménye jelent meg Fraknóinak. „Egyházi régiségek" (III. köt. I. füzet, 88 — 94. 1.) cimmel a budavári plébánia kegytárgyairól és alamizsnás Szent János ereklyéjéről közölt egy tárcát. Ugyancsak 1863-ban közölte a folyóirat „A tudományok állapota hazánkban az Árpádok alatt" című cikkét, amelyben első könyvének néhány részletét írta meg. Végül a legjelentősebb a már idézett „A bécsi békekötés 1606-ban" című nagyobb tanulmánya (1864 — 65 évfolyamok). 1!s Fuxhoffer Demján: Monasteriológia regni Hungáriáé. Veszprém. 1803. 134 Fraknói —Ráth, Pest, 1863. febr. 8. MTAKK Ráth K. Lev. I. к. Fraknói Vilmos ekkor még egyike volt a pesti papnövelde noviciusainak. A győri püspököt még nem ismerte és azt sem tudta még, hogy Ráth Károly is elsősorban Rómeren keresztül tartotta a kapcsolatát Simor Jánossal. Vö. Ráth Károly —Rómer F.. 1863. ápr. 11. OSzKK Levelestár. IM „A »Hazai Okmánytárt« örömmel üdvözlöm. Hogy lássa a világ, hogy nem engedjük az akadémiát monopóliumot űzni a tudományból. Melegen óhajtom az újszülöttnek tartős, szerencsés existenciát, a derék keresztapának pedig sok örömet. . ." Fraknói-Ráth, Nagyszombat, 1864. okt. 4. MTAKK Ráth K. Lev. 1. к. 121 Fraknói-Ráth Károly, Nagyszombat, 1865. máj. 15. MTAKK Ráth K. Levelezése I. k. "'„Nagy, fölötte nagy örömmel olvastam, a Pesti Naplóban a dunántúli t. egyesület újabb gyűlésének tudósítását ... A történettudomány kivált Tekintetes Ürnak fog hálával tartozni, ki létet adott ezen eszmének hazánkban . . . Valóban mélyen éreztem a munkafelosztás szükségességét. Ennek feltétele az egyesülés . . . Támogassuk egymást, egymás és a közügy kedvéért. S ezért hála kegyeteknek, kik ezen elveket legelőbb mondottátok ki." Fraknói — Ráth, Pest, 1864. jun. 5. MTAKK Ráth K. Lev. 1. к. 1,8 „.. . A mi a kért programmot illeti valamint megtisztelve érzem magam, hogy ennek kidolgozására felhívattam. úgy szerencsésnek tartom magam, ha majd megelégedésüket sikeriilend kivívnom. Igyekezni fogok azt mielőbb és minél jobban kidolgozni; valamint kijelölni azon általános szempontokat is, amelyek nézetem szerint az egyes monographiák megírásában tekintetbe veendők lennének; hogy a munkák nemcsak egyöntetűek, hanem a történettudomány mai (kiemelés —F. V.) követeléseinek is lehetőleg megfelelőek legyenek. Fogadja ismételve köszönetemet megtisztelő felhívásáért." Fraknói - Ráth, Nagyszombat, s. d. MTAKK Ráth K. Lev. I. к. A levél kelte valószínűleg 1864. okt. 5-21. közé tehető (R. F.). 121 Fraknói-Ráth, Nagyszombat, 1864. nov. 10. MTAKK Ráth K. Lev. I. к. - Fraknói memorandumának (beszédének) szövege OSzKK Fol. Hung. 1209. (a továbbiakban: memorandum). — Fraknói tervezete megjelent: Győri Történelmi és Régészeti Füzetek, IV. k. 1865. a borítólapok belső oldalain (a továbbiakban: tervezet).
