Századok – 1969
Közlemények - Rottler Ferenc: Fraknói Vilmos történetírói pályakezdése (1861–1871) 1046/V–VI
FRAKNÓI VII.MOS TÖRTÉNETÍRÓI PÁLYAKEZDÉSE 1049 így tehát föladatunk megválasztásában a véletlen esélyei, kezünkbe akadt uj források, kitűzött pályakérdések, szerkesztőktől kapott felszólítások, ünnepi alkalmak voltak mérvadók. Ebből sokféle hátrányok keletkeztek. Gyakran olyanra vállalkoztunk ami erőnket meghaladta, vagy olyan munkát végeztünk, amire kár volt időt pazarolni. Emellett a legtöbbször át nem hidalt átmenet egyik korszakról a másikra, a legeltérőbb tárgyakkal való foglalkozás, mondhatnám: kapkodás, megbénította munkaerőnket."15 Hat esztendeig tanult Fraknói a pesti egyetemen. Vajon nem túlzó-e állítása, hogy mesterek, irányítás nélkül kezdett hozzá munkájához ? Valóban annyira autodidaktaként került ki az akkor már több mint kétszáz esztendős pesti tudományegyetemről ? Artner Edgár idézett munkájában azt írta, hogy a Hittudományi Kar tudományos színvonala kielégítő volt, a főiskola oktatói között több elismert tudós, tanár volt. Ennek megfelelően a növendékek minden szakmai és pedagógiai segítséget mgkaptak jövendő munkájukhoz. A kortársak egyrészének — olyanoknak, akik jól ismerték a teológiai fakultás belső életét — azonban más véleményük volt. A Nagyszombatban megjelenő egyik katolikus folyóiratban például ezt olvashatjuk a vitatott kérdésről: „A pesti egyetem ellen sok panaszt hallani. A tanárok és a tanszékek csekély száma senkit sem elégít ki ... a tanárok ellen panaszkodnak. Elmondják, hogy ezek nagyrésze a tudomány színvonalán sem áll. . . Haladhat-e ott a teológiai tudományosság, hol a tanár 10 —15 évi működés után kanonoki nyugalomba vonul. Ha valaki csak addig nyögi a cathedrát, míg kanonok lesz, s akkor hátat fordít a tanításnak s a tudomány müvelésének, attól természetesen az egyházi tudományosság néhány cikkecskén kivül mit sem várhat."16 Véleményünk szerint az idézett cikk tartalma — ha vannak is benne szubjektív túlzások — megközelítőleg helyesen tükrözi a valódi helyzetet. A teológiai kar valóban nem tartozott ebben az időben a jelentős tudományos fórumok közé. Nem voltak — akár a bölcsészeti karral is összehasonítva — kimagasló tudós egyéniségei. Néhány professzor azonban tudott olyan pedagógiai jellegű segítséget adni, amire támaszkodva a legtehetségesebbek az induláshoz nélkülözhetetlen irányítást megkapták. A pontosabb eligazodás végett röviden bemutatjuk azokat a tanárokat, akik a fiatal Fraknóit tanították, hatottak felfogása és módszerei kialalakulására. Az egyháztörténetet 1853 — 1859 között Zalka János tanította.1 7 Egyháztörténetírói munkássága ezekben az években jelentéktelen volt, „nem mutatott különösebb hajlandóságot a történelem iránt". Kisebb cikkei— ezek részben művészettörténeti jellegűek voltak — jelentek meg különböző egyházi folyóiratokban. Utódának, Laubhaimer Ferencnek sem volt irodalmi munkássága.1 8 A fentiekből következik, hogy az egyháztörténet tanárai-Vtól valóban nem kaphatott inspirációt a fiatal Fraknói Vilmos. Ezzel szemben Fraknói a teológián „egyháztörténelemből csak hetedik eminens (az utolsó !) lett akkor, amidőn az Akadémia már megemlékezett róla és 100 arannyal jutalmazta pályanyertes munkáját".19 A szentírástan disciplináját Márkfi Sámuel adta elő, aki egyike volt a kar legkiválóbb tudósainak. Széleskörű irodalmi tevékenysége, eredményes és színvonalas tudományos munkássága révén az Akadémiának is tagja lett.2 0 Utódjának — Samassa Józsefnek — nem volt különösebb hatása Fraknói Vilmosra, róla azért teszünk említést, mert későbbi kölcsönös ellenszenvük valószínűleg már az egyetemi évektől datálódott.2 1 15 Fraknói Vilmos: Emlékbeszéd Szilágyi Sándor r. tag felett. Emlékbeszédek ... XI. köt. 4. sz. Bpest. 1902 10. 1. Felolvasta az MTA 1901. nov. 26-án tartott összes ülésén. " Havi Szemle (Nagyszombat), Harmadik Évf. 7. sz. 1869. 42]. k. 1. Az aláírás nélküli (szerkesztőségi) cikk címe: A pesti M. Kir. Egyetem Hittani Kara és a Központi Papnövelde. A szerzője valószínűleg Hatala Péter (1832-1918), a Hittudományi Kar pastorális tanszékének tanára. Liberális egyházpolitikai felfogása miatt sokan támadták, de ugyanakkor sokak előtt népszerű is volt. A Havi Szemlét (Szabad Egyház) ő szerkesztette Prilevszky Tádéval A lap rövid fennállás után 1870 januárjában megszűnt. A cikkről említést tesz Artner is (419.1.), de nem említi a fakultást elmarasztaló sorokat. t7 Zalka Ev. János (1820 —1901) 1859-ben esztergomi kanonok, majd Simor János utódaként 1867-től haláláig gyűri püspök. Életére és irodalmi munkásságára Id. Zelliqer: i. m. 566 — 569.1. Történetírónak tartotta magát, de későbbi írásaiban sem érte el az akkori tudományos színvonal alsó határát. Tudománypártoló tevékenysége sokkal jelentősebb volt. ls ,,Bár a férfikor tevékenységre legrátermettebb két évtizedét foglalta magában egyetemi tanársága, irodalmi téren nem látjuk ennek különösebb nyomát. . ." Artner: i. m. 418. 1. Laubhaimer Ferenc (1833 — 1888). A pécsi szemináriumból került a pesti egyetemre, ahol 1860 — 1880 között tanított, míg ki nem nevezték pécsi kanonoknak. 18 Artner: í. m. 409. 1. A pályadíjat — részleteit ld. alább — 1861-ben nyerte el Fraknói. Az osztályzatot tehát Laubhaimertői kapta. Artner véleménye szerint ez „kérlelhetetlen tanári szigorúság" jele volt. Véleményünk szerint ilyen messzemenő következtetéseket nem lehet az esetből levonni. Fraknói Vilmos ekkor még nem történész, hanem a teológia harmadéves hallgatója volt, aki talán egyéb elfoglaltsága miatt (ld. pályamunka készítés) nem fordított kellő figyelmet a kötelező studiumokra. 2• Márkfi (Markója) Sámuel (1811-1861) bencés szerzetes, 1837-1846 között Pannonhalmán tanított, majd 1846-tól haláláig a Hittudományi Kar tanára volt. Életére és irodalmi munkásságára is ld. Horváth Ádám: Márkfi Samu. Erdélyi L. Szerk. A Pannonhalmi Szent Benedek rend története VI. köt. 214 - 225. 1. A továbbiakban: I'RT. 21 Fraknói Vilmos-Ipolyi Arnoldnak, Pest, 1873. júl. 1. OSzKK Levelestár., Fraknói - Ipolyi Bpest. 1875. júl. 22. OSzKK Levelestár., Fraknói-Tarkányi Béla, Bpest, 1885. júl. 1. OSzKK I.eveíestár. Fraknói-Tárkányi s. d. <1881. okt. 6.) OSzKK Levelestár. 8 Századok 1969/5—6.
