Századok – 1969

Tanulmányok - R. Várkonyi Ágnes: Historiográfiai törekvések Magyarországon a XIX. században 939/V–VI

HISTORIOGRÁFIAI TÖREKVÉSEK MAG VARORSZÁGON 983 haladást, a realista gondolkozást szolgálta. Ehhez Magyarországon még egy sajátos körülmény járult. A volt feudális uralkodó osztályok egyes csoportjai hallatlan erős adaptációs képességgel rendelkeztek: az új elméleteket igen gyor­san, sőt vulgarizálva ideológiájuk formális részeivé tették. így itt számolnunk kell a Comte nevét ürügyül használó köznemesi romantikával is. E zűrzavar­ban kétségtelen, hogy rendet teremtett volna a pozitivista történetszemlélet kritikus áttekintése, ehhez viszont mindenekelőtt világosan tisztázott társa­dalmi bázisra, a szellemi élet valóban polgári viszonyaira lett volna szükség. Ám olyan országban, ahol a tudományos és társadalmi életben eluralkodtak a régi feudális viszonyok, a tudós történetszemléleti gondjaival magára ma­radt s legfeljebb íróasztalának dolgozhatott, mint Zsilinszky Mihály.79 így a kérdésre — vajon voltak-e, vannak-e Comte és Spencer történetszemléleti esz­méinek hívei Magyarországon — csak hiányos, ellentmondásos és vulgáris vá­laszok születtek. A historiográfiai érdeklődés, mint a bevezetésben említettük, karöltve jár a történetszemléleti igényekkel. Olyan ez utóbbi a történetírásban, mint a vizek öntisztító rendszere. Ha kivész a szemléleti igényesség, vagy pótmegoldá­sokkal helyettesítődik. akkor a történettudományt zavaros, tisztázatlan né­zetek fertőzik meg és iszaposítják el. A történetírás önértékrendszerének eszmei zűrzavarát mi sem bizonyítja jobban, mint a pozitivista történetszemlélet magyarországi jelentkezéséről ez időben feltűnt nézetek esetlegessége és kidolgozatlansága. A Budapesti Szemlében Kovács Lajos hirdeti azt a felfogást, hogy Széchenyi A. Comte eszméinek úttörője volt. Széchenyi ösztönös pozitivizmusának tételét azután Zsilinszky erősíti meg, mégpedig helyes szándékkal, de szerencsétlen ered­ménnyel. Egyik oldalon a pozitivizmus minden irányzatának képviselőjét felsorakoztatja, míg a másik oldalon Széchenyi nemzetszeretetével érvel: Amit „Darwin és Häckel újabb tanai után Buckle, Spencer, J. St. Mill és Taine a nemzetek történetére vonatkozólag, mint általánosan megállapított elméletet alkalmaztak, azt Széchenyi bővebb szaktanulmány nélkül, egyedül saját nemzetének léte és felvirágzása által ösztönöztetve, bámulatos ember­ismerete alapján, már régebben nemcsak hirdette, hanem alkalmazni is óhaj­totta" — s a következőkben Darwin nézeteit vetíti vissza Széchenyinek a nemzeti mozgalmakról vallott felfogására.80 Kossuthot néhány beszéde alapján Békésy Károly ,,A természettudományi felfogás a politikában" c. tanulmánya láttatja a pozitivizmus magyar képvise­lőjének. Szavaiban — állapítja meg — a pozitív szellemű természettudományi iskola jut kifejezésre, Comte, főleg Spencer. Tanulmányának, mint Békésy írja, az lenne a célja, hogy megvizsgálja: a hazánkban alighanem elhamar­kodottan felkarolt természettudományi felfogás mennyiben oldotta meg a tudománytól várható társadalmi feladatokat. A pozitivizmus rovására írja a földközösség feltárását, majd megállapítja: „A nélkül, hogy jövendöléshez 79 Zsilinszky a Lecky fordításról. Zsilinszky — Szarvas 1870. márc. 30., aug. 16., okt. 19., 1871. jan. 18. stb. — Pesty Fr.-nek OSzKK Levelestár, továbbá: Zsilinszky — é. n. — Thalynak, Századok Kézirattára. Rendezetlen, Mann M. szíves közléséből. Zsi­linszky történetszemléleti jegyzetei és vázlatai: Tanulmányok a történelem fogalmáról, Draperről, Buckleról, Az állam keletkezése a történelmi materializmus szerint. Evangé­likus Országos Levéltár Zsilinszky-hagyaték. Vo.: (Beöthy Zs.): Konzervatív liberaliz­mus. Athenaeum. 1874. 11. 6. sz. 80 Zsilinszky : Széchenyi és a nemzetiségi kérdés. Akadémiai Értesítő, 1894. 361— 362. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom