Századok – 1968
Közlemények - Kubinszky Judit: Adalékok az 1883. évi antiszemita zavargásokhoz. 158
166 KUBINSZKY JUDIT csatlakoztak.'-3 A mozgalom kiterjedése aggasztotta Tiszát, és most már erélyes, gyors intézkedésekkel végét akarta vetni. 26-án este sajátkezű fogalmazványában ment a távirat Svastitshoz: „Ma esteli ós éjjeli dolgokról hajnalban adjon tudósítást. Elvárom, hogy rend ha kell, fegyverek használatával is egész szigorral fenntartassák ós a bűnösök bűnhődjenek . . ,"3 0 Ugyanezen a napon levelet intézett Pauler Tivadar igazságügyminiszterhez: „. . . tekintettel arra, hogy a zalaegerszegi zavargásokban a vidéki nép is részt vett, arra az újabban vett jelentések szerint felbújtva tömegesen a városba tódult, továbbá tekintve azt, hogy a szomszédos Somogy megyç területén a rögtönbíróság életbe lévén léptetve a bűntettesek s csavargók az elől úgy is Zala megye területére jönnek át, méltóztassék hozzájárulni ahhoz, hogy a rögtönbíróság Zala megye egész területére rendeltessék el, kérem egyúttal címedet, hogy a bíróság iránti rendeletet ez értelemben kiállíttatni s nekem újbój megküldeni méltóztassék."31 Tehát már 26-án elhatározta a statárium kihirdetését, de Pauler akadékoskodott: ,,. . . a Zalaegerszeg városra és területére nézve a rablók, rablással párosult gyilkosságot elkövetők, gyújtogatók és mindezeknek bűnrészesei ellen elrendelt rögtönbírósági eljárásra vonatkozólag a zalaegerszegi kir. törvényszék elnökéhez intézett rendeletemet boritókba zárva Nagyméltóságodnak rendelkezésére bocsátom." „Minthogy a rögtönbíráskodás elrendelését ezúttal nem Zala megye törvényhatósága kérelmezte, mint ez a rögtönbírósági szabályok 1. §-ban meghatározva ill. előírva van, s minthogy ezen szabályok szerint a rögtönbírósági eljárás csakis egyes törvényhatóságok ós nem egyes községek területére rendelhető el, s így jelen rendelkezés által, melyet a körülmények ugyan indokolnak, a szabályoktól tetemes eltérés tétetik, mindezeknél fogva tiszteletteljesen kérem Nagyméltóságodat, hogy ezen rendeletemet csakis a kikerülhetetlen és el nem hárítható szükség esetén* méltóztassék igénybe venni ill. foganatosíttatni."32 Paulerről köztudott volt, hogy már a tiszaeszlári per tárgyalása alatt is a törvények formalitásai mögé bújva az antiszemitáknak kedvezett. Látszólag most is a megyei törvényhatóságok jogait védte, de a szabályokhoz való merev ragaszkodás ez esetben szintén nem a mozgalom gyors megfékezését célozta. Tisza azonban felmérve a helyzet veszélyességét — nem annyira a zsidóság, mint inkább a földbirtokosok veszélyeztetése miatt aggódva —, elhatározását igyekezett minél előbb keresztülvinni, úgy hogy a törvónyszabta formalitásokon se essék csorba. 27-én délelőtt 11 órakor számjeles táviratot küldött Zala megye főispánjának: „Véleményes jelentését kérem, hogy a zavargások folytán a megye területére kormánybiztos kinevezésére és rögtönbíráskodásra van-e szükség."3 3 Ugyanakkor jelentést küld Ferenc Józsefnek augusztus 27-ón az eseményekről, eljárásához a legfelsőbb jóváhagyást kérve:3 4 > „Zala megye székhelyén Zala-Egerszegen történt nagyobb mérvű rendzavarás és kihágásról hódolatteljes jelentésem következő: Folyó augusztus hó 23-án esti 9—10 óra között Zala-Egerszeg város két ellenirányú főutcái széléről előzetes zaj nélkül nagyobb részt iparos segédek és tanoncokból rögtön összecsoportosult 30—40 főnyi két tömeg ugyanegy időben mindkét oldalról a fő ós mellék utcákban levő zsidó lakások ablakait botokkal és kőhajigálásokkal beverve, a templom előtti főtérre vonult és onnét nagy csődület és éktelen lárma közt a város végéig terjedő főutcán keresztül folytatta a zsidó lakásoknál az ablakok beverésót és mindezt oly gyorsasággal, hogy az azonnal kirendelt pandúrok ós börtönőrök által az utca közepén éretett el, az elért első garázdálkodó elfogatott, a tömeg futásnak eredve a város végén levő kukoricákon keresztül elmenekült, a városban előidézett nagy csődület az alispán által eloszlatván, a rend és nyugalom további megzavarás nélkül helyreállított, vizsgálat pedig még az éjjel rögtön megindíttatott. Ezen sajnos esemény folytán a megye alispánja táviratilag egy század gyalogságnak azonnali kiküldetését kérte, mely táviratilag kéretett és ki is rendeltetett. Augusztus hó 24-én este a rendzavarás ismétlődött, sőt a legveszélyesebb kihágássá fajult, melynél zsidók lakásai beláthatatlan és folyton vidékről is szaporodott tömeg által megtámadtattak. Ujabb csoportosulás a városház előtt kezdődött, kik az augusztus 23-iki zavargásért ott letartóztatott 15 egyénnek szabadonbocsájtását követelték, ezen csoportosulás a rendelkezésre állott csekély pandúrerővel csak nehezen ós "OL. BM. Ein. 3403/1883, 3419/1883. 30 OL. BM. Ein. 3417/1883. 31 OL. BM. Ein. 3417/1883. * Pauler aláhúzásai. 32 OL. BM. Ein. 3417/1883. 33 OL. BM. Ein. 3422/1883. "OL. BM. Ein. 3441/1883.
