Századok – 1968

FOLYÓIRATSZEMLE - Magyar folyóiratok - 299

308 FOLYÓI RATSZEMLE alapvonása volt, hogy elkésettsége és a magyar társadalom viszonyai következtében kezdettől fogva a szecesszió második, lázadó szakasza dominált benne, s a nyugati hasonló áramlatoknál nagyobb mértékben volt haladó polgári törekvések kifejezője s előkészítője a későbbi avantgard modernista irodalomnak. — KULCSÁR PÉTER: A cserhalmi ütközet László legendájában. A közlemény Bonfini művének azt a passzusát vizsgálja, melyben leírja, hogyan mentett meg László király a cserhalmi csatában egy kun által elrabolt magyar leányt. Kimutatja, hogy Bonfini szövegében nyomai vannak egy legendaváltozatnak, mely szerint a leány aktívan segítette volna a királyt a kun megölésében. — DÜMMERTH DEZSŐ: Kazinczy köre és az 1811/1812. évi országgyűlés.A. cikk kimutatja, hogy Kazinczy barátján, Dessewffy Józsefen keresztül jelentősen befolyásolta a magyar államnyelv kérdését tárgyaló 1811/12-es országgyűlés tevékenységét. Kazinczy jelentős történeti érvet adott az országgyűlésnek a magyar államnyelv védelmére: megtalálta I. Ferdinándnak egy 1527-ből származó levelét, melyben biztosította a magyar nemzetet, hogy támogatni fogja a magyar nyelvet. A hivatkozást a levélre Dessewffy adta elő, aki azonban a dolgot Kazinczynak egy pályamunkájában olvasta, s nem tudta közölni a levél lelőhelyét az országgyűléssel. Itt segítségére sietett a Kazinczy köréhez tartozó Horvát István, ki előzőleg történészi kutatómunkával gyűjtögette azokat a szövegeket, melyek a nyelvi harcban felhasználhatók, s a szóban forgó császári levelről is tudott. Jelentős szerepet játszott az országgyűlési küzdelemben a Kazinczy vezette értelmiségi kör másik kiváló alakja, Kovachich Márton György. A bécsi uralkodó körök könyvet Írattak az országgyűlés előtt Anton Wilhelm Güster -mann Theresianum-beli tanárral, bécsi könyvcenzorral a magyar történelemről, melyben az a magyar nemzeti törekvések jogosulatlanságát igyekezett bizonyítani. Kovachich még az országgyűlés előtt történeti, forrásfeltáró cáfoló művet írt Gustermann könyve ellen, melynek érveit az országgyűlési ellenzék felhasználta. — MIHAIESCU GYÖRGY KONSTANTIN: Ady Endre kapcsolatai áz erdélyi román színliázmozgalommal. Megemlékezik Adynak egy kritikájáról, melyet 1903-ban Nagyváradon Vulkán József magyarországi román író István vajda című darabjáról írt. Az eredetileg román nyelvű darabot magyar fordításban a nagyváradi Szigligeti Színház előadta. Ady elismeréssel írt a darabról, s rámutatott a magyar—román barátság jelentőségére. — JULOW VIKTOR: Talányos Csokonai — tragikus Csokonai c. vitacikke azt állítja, hogy Csokonai minden valószínűség szerint 1795 után a jakobinus terror hatására bizonyos fokig kiábrándult a francia forradalomból. — BENDA KÁLMÁN: Istvánffy Miklós levele 1605-ből. Közreadó a pozsonyi evangélikus líceum könytárának kézirattárában rábukkant egy 1605-ből származó Istvánffy-levél másolatára. A közölt levélszöveghez írt bevezetőben kifejti, hogy a levélből kiderül: Istvánffy 1605-ig elkészült nagy történeti munkájának az 1550-es évek végéig terjedő részével, tehát a műnek egyharmadával. — VIZKELETI ANDRÁS: Magyar diákok Comeniusnál 1667-ben. Közli és kommentálja Comenius három őt felkereső magyar diákhoz, Szathmárnémethi Mihályhoz, Sárpataki Mihályhoz és Tatai Sámuelhez írt Memoriale-ját (az Országos Széchényi Könyvtár .birtokában). Ismerteti a három címzett pályáját. — KUNSZERI GYULA: „A tűz fiai". (Egy fejezet XX. századi költészetünk prae-nyugatos korszakából a Komjáthy Jenő Társaság „irattára" alapján.) Hegedűs Gyula irathagyatókából előkerült dokumentumok alapján ismerteti az 1905-ben Mohácsi Jenő és Hegedűs Gyula szerkesztésében megjelent, egy számot megért Tűz című szépirodalmi folyóirat és a körülötte alakult írógárda által alapított Komjáthy Jenő Társaság működését. A folyóirat és a társaság a Nyugatmozgalom előzményei közé tartozik; gárdájának tagja volt Babies, Juhász Gyula, Kosztolányi, Oláh Gábor, Göndör Ferenc stb. — JÓZSEF FARKAS: Adalékok az Alkotó Művészek és Tudományos Kutatók Szövetsége tevékenységéhez. A haladó művészeket és tudósokat tömörítő szövetség az 1918-as polgári forradalom idején alakult. — Sz. KÖZGAZDASÁGI SZEMLE. XIV. évf. (1967) 1. sz. — GÖNCÖL GYÖRGY: A tőkekivitel volumene és hatékonysága c. cikkében Molnár Ferenc „Az imperializmus lenini elméletének néhány problémája ós a mai kapitalizmus" c. cikkének (Közgazdasági Szemle. 1966. 11. sz.) elsősorban a tőkekivitelre vonatkozó megállapításait vitatja, szembehelyezkedve azokkal. Idézetekkel és statisztikai adatokkal igyekszik bizonyítani a tőkekivitel változatlan primátusát a mai kapitalizmus viszonyai között is az árukivitellel szemben. XIV. évf. 2. sz. — RÉDEI JENŐ: Az imperializmus lenini elmélete és korunk imperializmusa című sokoldalúan elemző cikkével kapcsolódik az előző számokban kialakult vitához. Az első problémakör, amelyben eltérő álláspontot fejt ki Molnár