Századok – 1968

FOLYÓIRATSZEMLE - Magyar folyóiratok - 728

736 FOLYÓIRAT.SZEMLE » fogalommal nem lehet megoldani Kollár Ádám ellentmondásos egyéniségét. — H. FÖLDRAJZI ÉRTESÍTŐ 1967. 1. sz. — RÉTVÁRI LÁSZLÓ: Adatok Győr—Sopron megye népességföldrajzához c. tanulmánya jelentős anyagot ismertet a megye XIX. századi gazdaságtörténetéből. A kisbirtokos parasztság gazdálkodására és szociális helyzetére leginkább hatott a határaikat szorongató nagybirtok ós az iparosodás. A falvak telítettségét a szomszédos városok nem tudták levezetni. Gazdálkodásukat ipari növények termelésével és intenzív állattenyésztéssel igyekeztek erősíteni. —H. JOGTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK XXI. évf. (1966) 11. sz. — A magyar állam és jogtörténet c. egyetemi jegyzetanyag 1848—1945 közötti fejezeteiről rendezett vitát PECZE FERENC ismerteti. — Az Egerben 1966. május 26 — 28-án tartott vitaülés, melyet a Magyar Jogász Szövetség rendezett s mely egyben a 8. magyar — csehszlovák jogtörténettudományi találkozó is volt, külföldi tudósok és a rokontudományok művelőinek részvételével folyt le. Vitatásra került a jegyzetnek az 1848-tól a felszabadulásig terjedő időszakot tárgyaló része. (Szerzői: Csizmadia Antlor és Búzás József.) A vita során előtérben állottak a nemzeti és nemzetiségi problematika jogi vonatkozásai, valamint a tételes jog és a valóságos joggyakorlat összefüggésének kérdései. XXII. évf. (1967.) l.sz. — A csehszlovák ós magyar jogtörténészek IX. kongresszusát HORVÁTH PÁL ismerteti. A pozsonyi Academia Istropolitana 500 éves, és a nagyszombati egyetem jogi kara 300 éves alapítási jubileuma alkalmából tartott konferencia Smolenicén ülésezett. Témája a jogi oktatás és a jogi gondolkodás története volt. A vitaindító előadásokat K. Rebro, M. Vietor és L. Bianchi tartották. 2. sz. — MÓRA MIHÁLY: A római jog jelentősége, módszere és rendszere. A római jog nem csupán egyike volt az ókori államok jogrendszereinek, hanem különleges helyet foglalt el közöttük, mint az első, magántulajdonon és árutermelésen alapuló jogviszonyokat kodifikáló rendszer. Mint ilyen, az ókori kelet jogrendszereivel szemben először hozott létre szabatosan fogalmazott törvényeket és elsőkónt teremtett jogtudományi rendszert. A római jog őse minden későbbi polgári és magánjognak, ezért oktatása feltétlenül szükséges és hasznos, annál is inkább, mert lehetőséget ad a történeti és jogi szemlélet egyesítésére. A tanulmány befejező része vázolja a római jog történeti fejlődése oktatásának alapvonásait. 3 — 4. sz. — HORVÁTH FERENC — PRUGBERGER TAMÁS —RÁBA LÁSZLÓ: A Tanácsköztársaság állami és jogi tevékenységének alakulása Vas megyében. A tanulmány elöljáróban vizsgálja az 1918 novemberében alakult Vas megyei és szombathelyi munkástanács harcát az uralkodó osztályokat képviselő megyei nemzeti tanács ellen, s megállapítja, hogy aTanácsköztársaság kikiáltásának időpontjára a munkástanács keretéban kialakult az új államrend társadalmi bázisát jelentő munkás-paraszt szövetség, és kialakultak az új szocialista államszervezet csírái. Továbbiakban rendeleti anyag és a munkástanácsnak a Szombathelyi Állami Levéltárban található iratanyaga alapján ismerteti, hogyan építette ki az új államigazgatási és gazdaságigazgatási rendszer szervezeti formáit a megye területén a munkástanács direktóriuma, és elemzi az új szervezet tevékenységét, funkcionálását. — CSIZMADIA ANDOR: A hazai jog oktatása a 18. század második felében és Huszty István Jurisprudentia Practica-]&. Huszty István egri jogakadémiai tanár 1745-ben Budán megjelent j ogi tanköny vételemezve megál lap í t j a, hogy híven tükrözi a XVIII. századi magyar jogtudományszínvonalát. Noha teljes egészé- , ben feudális és konzervatív szemléletű, jelentőséget ad neki, hogy az első magyar jogi tankönyv, amely a jogot nem Werbőczy rendszere, hanem a Nyugaton szokásos módon a római jog alapján tárgyal ja. —Sz. MAGYAR KÖNYVSZEMLE 1967. 4. sz. 1 REMETE LÁSZLÓ A Nagy Október hatása a Fővárosi Könyvtárra c. közleménye a cím- 1 ben adott kérdésnél tovább megy: értékes anyagot és szempontokat nyújt Szabó Ervin ' értékeléséhez is. — Sz. GARAI JUDIT—ÚJHELYI GABRIELLA: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtára orosz és szovjet cserekapcsolatainak vázlatos története c. írása az 1833 és 1964 közötti időszakot mutatja be. A terebélyesedő kapcsolatokat valósággal megszüntette az első világháború kitörése. A kapcsolatokat szovjet kezdeményezésre újították fel 1925-ben. 1938-ban már az MTA Könyvtára 50 szovjet tudományos intézménnyel állt cserekapcsolatban. A második szakasz 1941-ben szakadt még. A harmadik szakasz 1946-ban kezdődött és a mai napig erősbödik. — TISZA Y ANDOR: Magyar nyelvű könyvkiadványok a Szovjetunióban a két világháború között c. közleménye első sorban irodalmi jellegű; de fontos forrásokat ismertet a magyar politikai történetírás számára. — BOTHA FERENC: A Sarló és Kalapács Könyvtára (1930-1933) c. írása a politikai célú nagyobb lélegzetű, összefoglaló munkákat, kiadványokat ismerteti. Á 46 megjelent kötetből 21 tudományos jellegű.