Századok – 1968
Tanulmányok - Ratkoš; P.: A Pray-kódex keletkezése és funkciója. 941
A PRAY-KÓDEX KELETKEZÉSE ÉS FUNKCIÓJA 951 bejegyzés a bazilikával, azaz a veszprémi Szt. Mihály székesegyházzal áll kapcsolatban.3 8 A Pray-kódex keletkezési helyének meghatározásánál nem mellőzhetjük az olyan általános adatokat sem, amilyen annak a helynek a megjelölése, ahonnan a virágvasárnapi körmenet elindul. A vár, a ,,ci vitas" területe ez.39 A 47v és 48 foliokon leírják a barkaszentelés szertartását. A barka szétosztása után a nép és a klérus a „Cum appropinquaret dominus" kezdetű antifonát, majd a „Gloria laus et honor sit" himnuszt énekelve sorakozik fel. Ekkor a gyermekek a várból kimenve (exeuntibus de civitate) körmenetben mennek a kereszt elé és onnan visszatérnek a várba (intrantes civitatem) a székesegyházhoz (ad portám ecclesie). Míg a feltámadási körmenet a váraljai plébániatemplomhoz vitt, addig a virágvasárnapi a székesegyháztól a vár előtt álló kereszthez, és onnan fordult vissza. Nem jelentéktelen a gyertyaszentelői körmenet leírásánál a gyermekek említése. A Pray-kódex 68v folióján ui. kifejezetten az iskolásokat említi, amikor az „Asperges" eléneklése és egy ima után „scola exeunte de choro, dicat: Postquam impleti sunt dies." A gyermekeket újra megemlítik a meggyújtott szentelt gyertyák szétosztása után éspedig: „Interim dum ista antiphona cantatur, custos ecclesie distribuât candelas fratribus, maior vero magister pueris" (folio 70). A „fratres" kifejezésen a káptalan tagjait kell értenünk, a maior magister (a minor magisterrel szemben) annak a kanonoknak pedagógiai rangját jelzi, akit 1204-ben már „lector"-nak neveznek,40 s a sublector elődje éppen a „minor magister" lehetett. A gyertyaszentelő körmeneten kívül a Pray-kódex 38. és 39. folióján megemlítik a hamvazószerda! körmenetet is, ami csak azért fontos, mert az a templom temetőjében zajlott le, a kolostortemplomok mellett ilyen temető nem volt szokásos. Ami azt a kérdést illeti, hogv vajon a Prav-kódexet szerzetesi vagy káptalani környezetben használták-e, meg kell említeni a pünkösdi keresztelővíz-szentelést, amely már a IX. század előtt szokásos volt az egyházban.41 Véleményünk szerint a XII. század végén aligha tételezhető fel, hogy (kivéve néhány, a pannonhalmi apát iurisdictiója alá tartozó bencés plébániát) egy olyan kis magánföldesúri kolostor, amilyen a boldvai lehetett, plébánia hatáskörével rendelkezzék, amikor még ráadásul azt sem tudjuk, hogy milyen szerzethez tartozott.42 De ennek a Zalán által hangsúlyozott keresztvízszentelésnek is van olyan topográfiai funkciója, amely a Pray-kódex kolostori provenieneiája ellen szól. Ennél a szertartásnál a Pray-kódex keletkezési helyén a litániát a kanonokok szokásai szerint mondták el, tehát másként mint a bencéseknél. Ezt mondja a rubrika szövege is a 60. folion: „Sed hoc 38 Az ünnep római eredete (V. század) nem gátol minket, hogy a Pray-kódex eredetére vonatkozó nézetekben kételkedni kezdjünk. Csak később találkoztunk Ernyey nézetével, aki a topográfiai érveléssel szemben előnyben részesítette a liturgikust. 39 A „civitas" kifejezéssel a Pray-kódexben elsősorban a vár területét jelölték s nem az egész várost, azaz a veszprémi váraljai településeket. 40 Vö. a 18. jegyzetben mondottakkal, 41 Ebben a vonatkozásban a legérdekesebbek a Duna partján 796-ban tartott zsinat határozatai. ./. D. Mansi: Sacrorum conaliorum nova et amplissima collectio, XIII. 1902. 921 — 926. 1. (fototypiás kiadás). 42 Hogy a boldvai kolostor bencés volt, az csak puszta, feltevés. Kiderül ez azokból az adatokból, amelyeket Györffy György gyűjtött össze. Az Arpádkori Magyarország történeti földrajza 1. köt. Bpest. 1963. 760. 1.
