Századok – 1968
Tanulmányok - Ratkoš; P.: A Pray-kódex keletkezése és funkciója. 941
A PRAY-KÓDEX KELETKEZÉSE ÉS FUNKCIÓJA 949 prémi, Keresztelő Szent János tiszteletére épült templomot is már említik a XIII. században.27 És nagy a valószínűsége annak, hogy egy Raguéi nevű asszony 1209 évi Szent János templom részére tett adománya2 8 a Keresztelő Szent János templomra vonatkozik, amelynek — amint az a XV. századi adatokból kiderül — Mária tiszteletére épült oldalkápolnája is volt,29 ez utóbbit meg kell különböztetni attól a Mária-templomtól, amelyhez később iskola tartozott.3 0 A Keresztelő Szent János-templom jelentősége később sem csökkent Veszprémben, amint azt az 1515. évi egyházmegyei zsinat arról szólóhatározata mutatja, hogy a nagyprépost, az olvasó-, éneklő- és őrkanonokkal (és valószínűleg a Szent Mihály székeskáptalan valamennyi kanonokjával és az iskolával) a körmenetet a székesegyháznál köteles kezdeni és onnan a Keresztelő Szent János plébánia templomhoz kell mennie. Egyidejűleg egy másik körmenetet is tartottak, ez a Keresztelő Szent János templomtól a Szent Miklós plébánia templomhoz ment, s ezen büntetés terhe 27 Keresztelő Szent János temploma lokalizációjának kérdését eddig még nem oldották meg helyesen. A legrégibb és biztos adatot Keresztelő Szent János templomának létezésére vonatkozólag Szécsi Miklós országbíró 1383-i oklevele tartotta fenn, amelyben az átírt oklevelek között megtalálható a fehérvári keresztesek 1244. évi oklevele is. Ez utóbbi oklevél szerint a veszprémi káptalan által kiküldött molnárok, akiknek a Peeth vízén malmot kell építeniök, s akiket közülük a fehérvári keresztesek kiválasztanak, a Keresztelő Szent János egyházban esküt kötelesek tenni, Kumorovitz L. B. : Veszprémi regeszták, Bpest. 1953. 305.1. (786. sz.). A következő adat 1332-ből való, amikor a káptalan birtokának szomszédságában említik ,,ecclesia sancti Johannis" földjét, uo. 102. 1. (246. sz.). Sokkal értékesebb egy 1355-i adat, uo. 186. 1. (463. sz.). Eszerint a Keresztelő Szent János-templomot a Fehérvárra vezető út közelében, a veszprémi vártól délkeletre helyezhetjük el. A templom helyét pontosabban is meghatározhatnánk, ha a „Büdöstó" fekvését ismernénk. Ugy látszik, hogy egy XIII. századi veszprémi hamisítványban előforduló „puteus leprosorum" (CDP IV. 1.) is azonos a „Büdöstóval". Hasonlóan határozza meg a Keresztelő Szent János-templom helyét Maternus püspöknek egy 1393. évi oklevele (Mályusz E.: Zsigmondkori oklevéltár I., Bpest. 1951. 3920. sz.), amikoris András telke keletről a Büdöstó (Bydestou) völgye, délről a Szent Keresztelő János plébániatemplom, nyugatról pedig az országút között feküdt. A Szent Iván városrésznek Korompay György (Veszprém. Bpest. 1957. 25. 1.) által adott meghatározása nem pontos. Figyelemreméltó, hogy Ádám I. (Veszprémi székesegyház, Veszprém. 1912. 319.1.) Keresztelő János templomát a piarista kolostor területére lokalizálja a várhegyen. Nem idézi azonban a forrást, ami a tárgyi kérdésben döntő tényező lehetne. Meg kell említenünk, hogy a tatárjárás alatt a külső telepeket templomaikkal együtt elpusztíthatta az ellenség, bár magát a várat 1241 telén hiába ostromolta (Mitteilungen für österreichische Geschichte 36 [1915), 670. 1.]. De a tatár támadástól való félelem a veszprémi lakosság egy részét is megszállta, mert tudjuk, hogy három domonkos rendi szerzetes a dalmát partokon keresett menedéket (Fejér: CD. IV/1. 232.). — Ezen a helyen mondok köszönetet a veszprémi múzeum dolgozóinak a város topográfiájára vonatkozólag adott felvilágosításukért. 28 Monumenta Romana Episcopatus Vesprimiensis I. Budapestini 1896, 19., Fejér : CD. IX/7, 644. A kiadók Szent János templomát helytelenül a veszprémi vagy a zalai főesperességbe helyezték, holott a püspök meghagyta a templom gondnokának, hogy neki mint kegyúrnak évenként négyszer mutassa be a templom gazdasági számadásait. Raguéi asszony a templom mellett kegyeleti alapítványt tett és azt a püspöknek ajánlotta. 29 „Capeila ad latus ecclesie b. Johannis Bapt. de Wesprimio constructa" Csánki: i. m. III, 217. 1. 30 „Ab aquilonari capella b. Marie virginis de Scolis. ab orientali ecclesie b. Margarethe de Wesprimio" (1486). Bekefi R. : A káptalani iskolák. Bpest. 1910, 421. 1. 83. sz. Véleményünk szerint a Mária templomról, azaz a ma Gizella-kápolnának nevezett objektum alsó részéről van itt szó. Egyébként Hornig Károly: Veszprém múltja és jelene. Veszprém. 1912. 27. 1. említ egy Mária-templomot „in promontorio", Csánki munkája (III. 216.) alapján (1417-ben ez plébániatemplom).
