Századok – 1968

Tanulmányok - Ratkoš; P.: A Pray-kódex keletkezése és funkciója. 941

A PRAY-KÓDEX KELETKEZÉSE ÉS FUNKCIÓJA 947 val, Somogy megyében.

19

Ez az adat is a veszprémi káptalanhoz kapcsolja a Prav-kódexet. Figyelemre méltó a „Joseph clericus" haláláról (IV. 30.) szóló bejegyzés (14. sz. alatt), amely ugyan elszigetelt, tartalmilag mégis összefügg azokkal a bejegyzésekkel, amelyek Nazva, Miser magister és Nezda kanonok haláláról szólnak és jelentős a Pray-kódex keletkezésének elbírálása szempontjából. A „clericus" fogalommal ui. a XII—XIII. században nemcsak a papokat jelölték, hanem a laikus értelmiség vagy a deákok kategóriáját is,20

és Joseph ilyen lehetett. Problematikánk szempontjából a következő értékes adat a 11. sz. bejegyzés Ponet prépostról, akinek halála napjáról ugyan semmit sem tudunk, de ismerünk egy pécsi Ponet kanonokot 1181-ből,2

1

amikor Veszprémben a káptalan feje János volt. Véleményünk szerint feltételesen elfogadható az a nézet, hogy a pécsi Ponet és a Pray-kódex Ponetusa egy és ugyanazon személy, akinek halála 1196— 1210 közé tehető (a bejegyzések II. csoportja). Azt hisszük, nem nélkülözi a jelentőséget a 21. sz. bejegyzés sem, Eustach domonkos haláláról (nov. 25.), melyet 1211 1240 közé helyeztünk. Tény, hogy a Pray-kódex keletkezési helyén Eustach személye rendkívüli jelentőségű és a haláláról való megemlékezés ünnepélyes jellegű volt (hasonlóan Miseréhez). Ezért is jegyezték be vörös tintával. A hely ismét Veszprém lehetett, ahol 1240-ben már adományt tettek az ott már létező domonkos apácakolostor részére,2

2

amelynek létezése egy domonkos-rendi pap jelenlétét is szükségessé tette. Az I III, csoportból meg kell említenünk Simon apát halálának (febr. 18.) bejegyzését, aki a veszprémi egyházmegye nagyszámú kolostorai egyikének apátja lehetett, akár bencés, vagy bazilita, akár cisztercita, vagy remete. Hasonlóan értékes a 2. sz. bejegyzés Nazva mester illetőleg olvasókanonok haláláról (jan. 11.) az 1211 —1240 közötti időszakról, benne talán az iskola tanárát láthatjuk. A többi bejegyzésről a TV. csoporton kívül egyelőre semmi közelebbit nem mondhatunk. A IV., általunk 1241 utánra datált csoport feltételezhetően Veszprémen és a veszprémi káptalanon kívül éspedig a kódex új őrzési helyén, a pozsonyi káptalanban keletkezett, ennek a csoportnak valamennyi bejegyzését a Praykódex kalendáriumának üresen hagyott baloldali lapjára írták. A bejegyzések szereplői is azonosíthatók: a Csukár-család tagjairól van ui. szó, akiknek birtoka Pozsony megyében feküdt, s akik az uralkodóval együtt kegyurai voltak a pozsonyi káptalannak. A 6, 10, 15, illetőleg 26 számú bejegyzések (a húsvétmutató táblákból) szereplői teljesen vagy részben azonosíthatók.23 19

Gsánki D. : Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában II. Bpest. 1895. 631. 1. vö. CAO VI. 42 (1229), CDP П. 157 (1393). Nezda a veszprémi káptalan Balaton-Szárszó nevű birtoka mellett feküdt, CDP IV. 6; vö. Kumorovitz L. B. : Veszprémi regeszták. Bpest. 1953. 272. lap 696. sz. 20

Hajnal: i. m. 26—28. 1. 21

Szentpétery J. : Regesta regum stirpis Arpadianae. I. Bpest. 1923. 130. sz. A Ponet-Panit név a Hahót és Miskolc nemzetségben volt szokásos, Karácsonyi J. : A magyar nemzetségek története a XIV. század derekáig, II. 117 —119., 366 — 367. 1. 22

Fejér: CD. 1V/1. 192 — 193. 1. 23

„Nicolaus dictus Bud", Kanuz F. : Monumenta ecclesiae Strigoniensis II, 469 (1269), „magister Buda, uo. II, 481 (1300); „Chuquar filius comitis Bacha" uo. I. 325 ( 1237. — Knauz itt a nevet hibásan olvasta). Vö. Wertner M. : A Csukárdiak, Századok 27 (1893). 210 — 216. 1.; Zalán M. : i. h. 269 — 270. 1. Anyaghiány miatt ma még nem oldható