Századok – 1968
Tanulmányok - Ratkoš; P.: A Pray-kódex keletkezése és funkciója. 941
944 P. RATKOS dandó imák,1 4 a templom alapkőszentelésekor elmondandó imák, a kanonokok, illetőleg szerzetesek és laikusok temetési szertartása, az évi exequium szertartása, magyar és latin temetési beszéd. 22. füzet — quaternio folio 137 —144v: Kisebb sacramentarium-kiegészítés a Proprium de sanctis-hoz, kottás Mária-antifona befejező imádsággal. Tartalmilag a Pray-kódexről megállapítható, hogy mint sacramentarium úgyszólván teljes, hiszen csak a keresztelési szertartás (ritus baptisandi) hiányzik belőle, ezen kívül teljesség szempontjából csak egy evangélium-mutató létezését kell feltételeznünk (a vasár- és ünnepnapi lecke- és evangéliumszövegek miatt). De a kódex tartalmi sokoldalúsága és a későbbi, XIII. és XIV. századból való kiegészítések azt mutatják, hogy nem par excellence liturgikus kézikönyvről van szó, és hogy a kéziratot nem ugyanabban a kulturáhs környezetben használták állandóan. Ha tekintetbe vesszük a kalendárium július 14-i (fol. 4V) „Incipiunt dies canicularum" és a szeptember 5-i (fol. 5V) bejegyzését: „Finis dierum canicularum" és ezeket úgy fogjuk föl, hogy inkább az iskolai szünetre, mint az aratás idejére vonatkoznak, akkor úgy tűnik, hogy a kódex annak az iskolának kézikönyvéül szolgálhatott, amelyet a gyertyaszentelői körmenet alkalmával említenek (fol. 68v). De a Pray-kódex iskolai kézikönyvnek minősítése szempontjából döntő jelentőséggel bír maga a tartalom mint egész, melyben nemcsak a szertartástan van képviselve, hanem a kronológia, továbbá az egészségtan, a magyar egyházjog és a magyar állam története, ami egymagában is arra mutat, hogy a Pray-kódex nem csupán sacramentárium. Jelen tanulmányunkban csak azokat a kiegészítéseket és glosszákat vesszük figyelembe — akár a kódex keletkezési helyén, akár későbbi és máig ismert pozsonyi őrzési helyén írták őket —, amelyek és csak olyan mértékben, amennyiben ezek problematikánk szempontjából jelentőséggel bírnak. Ha valószínűnek tartjuk több hipotézis alapján azt a Zalán Menyhért által elutasított elméletet, hogy a Pray-kódex Veszprémben keletkezett (amint azt Ernyey bizonyítani igyekezett), akkor elsősorban Veszprémnek és környékének topográfiai kérdéseit kell megoldani, ennek keretében pedig a kalendárium halálozási bejegyzései, a húsvéti körmenet, további a bizánci elemek kérdése és a templomszentelésre vonatkozó bejegyzések játszanak szerepet, stb. Halálozási bejegyzések A Pray-kódexben található halálozási bejegyzéseket írásuk alapján négy időrendi csoportba soroltuk be, éspedig:15 14 A „hetes" (hebdomadarius) kanonok feladatát a szepesi káptalan statutumai világítják meg. J. Hradszky: Additamenta ad Initia capituli Scepusiensis. Szepesváralja. 1903 — 1904, 44, 76. 15 A kronológiai osztályozás során a következő támpontokat használtam fel: 1. a kalendárium írása, amely már 1192 utáni, mert az „Elevacio s. Ladislai" ünnepét tartalmazza, — 2. III. Béla király halálának bejegyzése (folio 14v), amely 1196 után keletkezett, — 3. az ún. pozsonyi évkönyvek 1198 —1203 közötti eseményekről szóló feljegyzései, — 4. az 1210. évi bejegyzés a XXVIV folion, — 6. a magyar királyok uralkodási évszámai, 1211-ből (fol. 10.), — 6. az 1228. évi templomszentelésekre vonatkozó bejegyzések (fol. 10.), — 7. a Szent Domonkos (fol. 3,5), Ferenc (fol. 6) és Erzsébet (fol. 6v) ünnepének bejegyzése. A bejegyzések kronológiájának megállapításánál dr. Richard Marsina és Jozef Nóvák szlovák történészek voltak segítségemre, amiért nekik e helyen is köszönetemet fejezem ki.
