Századok – 1968
Tanulmányok - Ratkoš; P.: A Pray-kódex keletkezése és funkciója. 941
Peter RatlcoS: A Pray-kódex keletkezése és funkciója Minden európai nép kultúrtörténetében a szakemberek és a közvélemény érdeklődésének homlokterében állnak a legrégibb nyelvemlékeket tartalmazó kéziratok. A nemzeti nyelven írt szövegek értéke elsősorban az illető nemzet nyelvi kultúrájának dokumentálásában rejlik, még akkor is, ha csak latin vagy görög szövegek fordításai. A magyarság legrégibb összefüggő nyelvemlékének, a Halotti beszédnek gazdag irodalma van, létrejöttének helyét azonban nem határozták meg megbízhatóan, holott a Pray-kódexként ismert kézirat elemzése során a kódex keletkezéséről a valóságnak megfelelő véleményre juthatunk, tekintetbe véve, legalább részben, az eddigi hipotéziseket is. Az eddigi kutatók nem vették figyelembe a Pray-kódex valamennyi, a kódex keletkezésének helyére vonatkozó megbízható és valószínű adatát, bár a kódex kulturális jelentőségének megfelelően ma is a Magyar Nyelvemlékek 1. jelzet alatt található Budapesten az Országos Széchényi Könyvtárban.1 A Pray-kódex nemcsak azért jelentős, mert 344 lapja közül az egyiken a XII. század végi Halotti beszéd magyar szövegét tartalmazza, hanem más, nem liturgikus részei miatt is. Tanulmányunkkal kapcsolatban felmerült a kérdés, miért éppen szlovák történész kísérli meg, hogy a Pray-kódex keletkezése és funkciója kérdéséhez új szempontokat nyújtson. Érdeklődésünk — bármilyen romantikusan hangzik is — azzal a törekvéssel függ össze, hogy a korafeudális Magyarország kultúrájában a nagymorva kulturális örökségnek akár csak parányi nyomát is felkutassuk. Ennek során tisztába kellett jönni ennek a kódexnek tartalmával is. A Prav-kódexet a XVII. és XVIII. században „Codex capituli Posoniensis — Litt. M. 1632" elnevezéssel jelölték, azután 1785 után az irodalomban „Sacramenterium Boldvense"-ként említették, majd 1862-től mint Codex Prayanus, illetőleg Pray-kódex, 1947-ben pedig ismét mint „Sacramentarium Boldvense", „Codex Prayanus" szerepelt.2 Kutatásunk eredménye nem egészen negatív, mert sikerült a Kijevi levelekkel mint a legrégibb glagolita emlékekkel (X. század vége) egyező tulajdonságokat találnunk. Ezen a helyen is konstatálnunk kell a szomorú tényt, hogy a kódexből mindeddig csak kisebb-nagyobb részeket adtak ki, holott a Pray-kódex mint egész is megérdemelné a tudományos kritikai kiadást, nemcsak a régi Magyarország utódállamainak történészei, de az európai történetírás szempontjából is, mert a kódex egyike annak a néhány kéziratnak, amelyek a cyriÜ—metód korszak (863 — 885) emlékeihez hasonlóan Kelet és Nyugat kulturális öröksé-1 Bartoniek E. : Codices manuscripti Latini. I. Codices medii aevi. Budapest. 1940, 1 — 5. 2 Radó P. : Libri liturgici manuscripti bibliothecarum Hungáriáé. I., Budapestini. 1947, 31 — 58. 1. A 34—35. lapokon a korábbi irodalom részletes felsorolása is megtalálható. 6 Századok 1968/5 -6
