Századok – 1968

Tanulmányok - Hanák Péter: Az üzemtörténet kutatásának problémái. 915

934 HAN.ÍK PÉTER meríti ki az életszínvonal alakulásának, még kevésbé az él et f b rma^átalak u 1 ásá -nak problematikáját. Ehhez olyan komponenseket is a vizsgálódás körébe kell vonnunk, mint a lakásviszonyok, az öltözködés és táplálkozás, a szabadidő felhasználás, a művelődési viszonyok és lehetőségek, a nemzedékek közötti mobilitás mértéke. A mai közgazdaságtan és szociológia az ilyen vizsgálathoz is nyújt mérési technikát, amely a történészt segíti, de nem menti fel az alól, hogy maga válassza vagy kísérletezze ki a tárgyának legjobban megfelelő mérési és összehasonlítási módszereket. Sorolhatnám még hosszan a problémákat. Végezetül azonban csupán egyet, alkalmasint a legnagyobbat említené. A történésznek, mint egykor az alapítónak az üzemet, legtöbbször a semmiből kell az üzem történetét megalkotnia. Amíg a történetírás többi ágának művelői többnyire támaszkodhatnak korábbi munkákra, az üzemtörténésznek gyakran csak belső ösztönzése és forrásanyaga van, de még megrendelője, kiadója sincs. Magának kell a szétszórt, bujkáló, olykor makacsul szótlan, máskor fecsegően bőbeszédű forrásokból a történetet, mint a régésznek a kövekből az eltemetett várost, rekonstruálnia. De amilyen nehéz, olyan szép is ez a munka. A történészt elragadja izgalma és öröme, gyakran úgy érzi, hogy holt nemzedékek elevenednek meg benne, mérnökök, tervezők, üzletemberek és munkások ezreinek küzdelmeit, roppant erőfeszítéseit egyesíti magában: már-riiár nem is rekonstruál, hanem valami újat alkot, valamit megment, ami nélkül szegényebb lenne a jelen és a jövő. Ezért a nehézségek felmutatása ellenére, vagy éppen ezek miatt, pártfogolnunk és propagálnunk kell az üzemtörténet intenzív művelését. A kutatóknak, a most nekikezdő fiataloknak, tanároknak már nem kell teljesen járatlan ösvényt törniök. Támaszkodhatnak a megjelent tudományos munkákra, a kutatásban jártas történészekre, a. Történelmi Társulat nem régiben megalakult üzemtörténeti szekciójára. És főként: támaszkodhatnak a marxista szemléletre, amely képes sokoldalúan, a történelem progresszív, humanista felfogásába ágyazva megragadni a modern üzemet, mint a természet és a társadalom, a titkait rejtő anyag és a kutató-alkotó ember, az embert szolgáló gép és a gépet kezelő ember, a társadalmi értéktermelés és a különböző jellegű elsajátítás, felhalmozás ellentmondásos egységét. Ügy vélem, elérkezett ^z ideje, hogy üzemtörténetírásunk a vállalati mecénásoktól támogatott jubileumi vállalkozásból a történettudomány egyenrangú, rendszeresen művelt és tervszerűen összehangolt szakágává lépjen elő. Ezt nemcsak eddigi eredményei, hanem jelentősége is indokolja. A rendszeresen művelt, magas színvonalú üzemtörténetírás nagyobb feladatokat készíthet elő: egyes iparágak és majd az egész iparfejlődés korszerű, alapos feldolgozását, a munkásosztály növekedésének, megszerveződésének, mozgalmainak az egyedi jelenségek gazdag konkrétságából felépíthető szintézisét. Az 1945-1967 között megjelent üzemtörténeti munkák válogatott bibliográfiája Babies András: A barnakőszén kutatásának és bányászatának története a Mecsek hegységben és környékén. Bpest, Akad. Kiadó. 1958. 49 1. 3 t. (Klny. A Dunántúli Tudományos Intézet évkönyvéből.) (Dunántúli tudományos