Századok – 1968
Tanulmányok - Hartwell; R. M.: A gazdaságtörténet Nagy-Britanniában. 79
86 R. M. HARTWELL évek depressziója és az ebből való kilábolás (S. Pollard, H. W. Richardson);19 a merkantilizmus2 0 jellegéről és a vallás és az újkori gazdasági növekedés viszonyáról szóló meg-megújuló viták.2 1 A viták mellett ugyanannyira fontos átfogó történeti művek születése, és bár az újkorra vonatkozólag még nem írtak olyan könyvet, amely helyettesíthetné Clapham monumentális köteteit, már sok értékes kézikönyv tette hozzáférhetővé az érdekelt közönség számára a monográfia-irodalom növekvő halmazának szintézisét. Erre jobb példát keresni sem lehet, mint T. S. Ashton 1948-ban megjelent, kitűnően megírt és felépített kis kötete, The Industrial Revolution, amelyet joggal neveztek klasszikusnak már megjelenésekor. Egyéb fontos művek: Charles Wilson: England's Apprenticeship 1603-1763 (1965), Lipson22 óta az első kísérlet az ipari forradalmat megelőző másfélszáz év gazdaságtörténetének megírására, T. S. Ashton: An Economic History of England. The 18th Century (1955), P. Deane: The First Industrial Revolution (1965), S. Checkland: The Rise of Industrial Society in England 1815-1885 (1964), J. D. Chambers: The Workshop of the World (1961), W. Ash worth: An Economic History of England, 1870-1939 és végül S. Pollard: The Development of the British Economy, 1914-1950 (1962). Az ilyen könyvek igen hasznosaknak bizonyultak az egyetemeken ma oly nagy számban folyó gazdaságtörténeti kurzusok részére. A jó történelmi szintézisek mellett nagyszámú speciális tanulmány is született. Bár ezek mennyisége nem teszi lehetővé egyenkénti felsorolásukat, a szakterületek felsorolása és néhány példa jelezni fogja e tudományos erőfeszítések mélységét és szélességét. A hosszútávú gazdasági növekedés terén úttörő tanulmányokat írt W. W. Rostow: British Economy of the Nineteenth Century (1948), valamint P. Deane és W. A. Cole: British Economic Growth. 1688-1959. Trends and Structure (1962). Rövidebb időszakokra nézve jó tanulmányokat írt J. R. T. Hughes az 1850-es, G. D. N. Worswick és P. H. Ady az 1950-es évekről.23 A ciklusokra nézve kitűnő R. С. O. Matthews műve az 1833 és 1842 közötti évekről.24 A nemzetközi kereskedelemről széleskörű monografikus irodalmat olvashatunk és olyan átfogó tanulmányokat, mint S. B. Saul-é.2 5 A tőkekivitelről, és ennek kapcsán a külföldi befektetések fluktuációjának okairól érdekes irodalom áll rendelkezésünkre: itt az egész vita kiindulópontja A. K. Cairncross munkája.2 8 Az aranyalap 1914 előtti működéséről A. G. Ford könyve a legjobb,2 7 a tőkepiacról A. R. Hall-é.28 A banktörténetről két jelentős tanul-19 E vita összegezésére ld. H. W. Richardson: British Economic Recovery in the 1930's (1966). 20 Ebben a kérdésben a legjelentősebb Charles Wilson és természetesen E. Heckscher. Ld. D. C. Coleman: Eli Heckscher and the Idea of Mercantilism, The Scandinavian Economic History Review (1957). 21 Az irodalom összegezésére és bírálatára ld. К. Samuelsson Religion and Economic Action (English translation from Swedish, 1961). 22 E. Lipson : The Economic History of England, III. köt. The Age of Mercantilism (1931). 23 J. R.T. Hughes : Fluctuations in Trade, Industry, and Finance. A Study of British Economic Development, 1850—1860 (1960); G. D. N.Worswick és P. H. Ady (szerk.): The British Economy in the Nineteen-Fifties (1962). 24 R. G. O. Matthews : A Study in Trade Cycle History. Economic Fluctuations in Great Britain, 1833—42 (1954). 25 S. B. Saul: Studies in British Overseas Trade. 1870—1914 (I960). 26 A. K. Cairncross : Home and Foreign Investment. 1870—1913 (1953). 27 A. G. Ford: The Gold Standard, 1880—1914. Britain and Argentina (1962). 28 A. R. Hall: The London Capital Market and Australia. 1870—1914. (1963).
