Századok – 1968
Tanulmányok - Wittmann Tibor: Bolívia. Egy dél-amerikai államalakulás gazdasági-társadalmi háttere. 897
BOLIVIA 909 Munkaerő és tőkehiány a potosi bányagazdaság két fő problémája. A spanyol kormányzat végnapjaiban nem lehetett várni megoldásukat. Itt kell keresni az azoguerók anyaországgal szembeni ellenzékiségének gyökerét. Az intendantúrával szembeni ellenszenvük csak másodlagos tényező. A Gremio de Azogueros régóta jól szervezett testület volt, külön érdekek mozgatták. Az azoguerók politikai előjogokat élveztek, befolyásuk a város és a környék életére döntő volt mind a virágzás, mind a hanyatlás korszakában. Canete tudatosan törekszik az azoguero oligarchia politikai helyzetének megszilárdítására és gazdasági alapjának megreformálására az új közigazgatási keretek között. Az adott történeti helyzetben ez lehetetlen. írónk szavai ezt tudtán kívül is igazolják. Amikor az Ordenanzas de México kiegészítéseképpen a különböző pénzbüntetéseket sorolja fel javaslatként, legtöbbnyire a bányáikat elhanyagoló, az új feltárásokat akadályozó, munkásaikat bántalmazó azoguerókról van szó.6 7 Ugyanakkor javasolja, hogy a koronával szemben eladósodott azoguerók is tölthessenek be funkciót a városi kormányzatban és megőrizhessék nemesi privilégiumaikat.6 8 Egy elaggott réteg ostorozása és ösztönzése a felfrissülés érdekében az intendantúra érdekeit védelmező Canete karrierjének megtöréséhez vezetett, de már nem használt az azogueróknak sem, akik között a gazdasági hanyatlás teljes demoralizálódásra vezetett. Humboldt néhány évvel később az azoguerók konzervativizmusának és önzésének tulajdonította a potosi nemesfémtermelés hanyatlását.8 9 A hanyatlás társadalmi következményei közül mi a felhozott potosi ,,autonomismo"-t emeljük ki, amelynek két meghatározott mozgástörvénye van. Egyrészt távolítja a kreol azoguerókat a spanyol államtól, amely nem képes bedobni nekik a hullámok közé az oly áhított gazdasági mentőövet, hitelképtelen és tőkeszegény, a szükséges munkaerővel nem tudja ellátni őket. Másrészt szembe állítja a felvirágzó Buenos Aires-i kereskedelmi tőkével, amelynek a higanyszállítás révén ki vannak szolgáltatva. Innen van, hogy az 1810 1825-ös függetlenségi háborúban a bolíviai államiság súlypontja az Altiplano bányavidéke lett Potosival mint gazdasági ütőérrel, Chuquisacával (Sucre) mint adminisztratív-intellektuális központtal. A potosi intendantúra súlyát jól le lehet mérni abból is, hogy a XVIII. század végén az innen származó királyi jövedelem 1 435 140 peso volt, míg a későbbi főváros, az északi vidékek gazdasági központja, La Paz mindössze 340 000 pesóval járult ehhez.70 Kereskedelmének egyik legfőbb tétele, a Yungasból származó coca is főleg Potosi piaca felé irányult. Potosi hanyatló állapotában is magasan uralta az alto-perui ezüsttermelést:7 1 Cerro Rico évi 255 411 marco Chiclias tartomány évi 52 595 marco Porco évi 38 902 marco Chayanta évi 27 354 marco Lipez évi 12 964 marco Oruro és Chucuito évi 111 275 marco 498 501 marco 67 Guia histórica 740—741. 1. 68 Uo. 642—643., 645. 1. 69 Ensayo politico sobre el Reino de la Nueva Espana. III. köt. Mexico. 1941. Idézi ós bírálja M. Bargallo : i. m. 339. 1. 70 La Paz en sucentenario 1548 — 1948. II. Monografia histórica. La Paz. 1948. 21. 31. 71 Monografia de Potosi. Potosi. 1892. Prólogo XV. 1. 4 Századok 1968/5 -6
