Századok – 1968
Tanulmányok - Wittmann Tibor: Bolívia. Egy dél-amerikai államalakulás gazdasági-társadalmi háttere. 897
BOLIVIA 903 Ha keveset tudunk Potosi aranykoráról, méginkább áll ez a hanyatlás körülményeire, ami annál is inkább sajnálatos, mert e gazdasági recesszió társadalmi következményei hozták felszínre azokat a tényezőket, amelyek döntően meghatározták Felső-Perunak önálló állammá való szerveződését. E folyamatra vonatkozó tanulmányok még hiányoznak, és bár a teljes összkép csakis a sucrei Nemzeti Levéltár és a potosi pénzverőház levéltára adatainak gondos tanulmányozása nyomán állhat össze, hasznosnak látszik első lépést ként azokat a kiadott forrásokat elemzés tárgyává tenni, amelyeket eddig nem vetettek alá gazdaságtörténeti elemzésnek. Szó van elsősorban Pedro Vincente Canete y Dominguez 1787-ből származó hatalmas művéről, Potosi intendantúra történeti, földrajzi, fizikai, politikai és jogi kérdéseit összefoglaló „Kalauzáról", amelynek teljes, 1952-ből származó kiadása 838 lapot tesz ki.33 A felvilágosodott abszolutizmus híve és funkcionáriusa, Potosi asesora (bírósági tanácsos) az azogueróknak ajánlja tanulmányát, minthogy célja a bányaművelés fellendítése, Potosi gazdasági életének sokoldalú felvirágoztatása. Ámde a munka nem jelenik meg, mert a helyzetelemzés olyan kritikai magatartással párosul, amelyről könnyen ki tudták mutatni Canete ellenfelei az azoguero-ellenességet és így diszkreditálhatták pártfogói szemében mint olyat, aki a mita-rendszert elítéli és alapjaiban fenye' geti a fennálló rendet. Mit sem segít, hogy Canete a nyilvánosság előtt válaszol , e támadásra. Noha a leghűbb királypártiak közé tartozik, aki a függetlenségi háború alatt szembefordul a hazafiakkal, műve nem válik ismertté, és a történettudomány a mai napig alig használta értékes adatait.3 4 Művének sorsa szoros összefüggésben áll elméleti álláspontjával, amelyet a III. Károly-féle spanyol felvilágosult abszolutizmus gyakorlati követelményei határoznak meg. Á hanyatló spanyol állam egyrészt a maximális jövedelem biztosítása érdekében, másrészt a világpiacot uraló spanyol és francia kereskedelem nyomása alatt kénytelen lazítani a gyarmatok felé érvényesülő kereskedelempolitika merev rendszerén és feltételezhetően a katalán kereskedők érdekeit követve már 1765-ben 9 spanyol kikötőt és 5 Antilla szigetet hatalmaz fel kereskedésre. 1778-ban szabaddá vált a hajózás Peru, Chile, Argentína felé, és ugyanebben az évben kiadták a szabadkereskedelmi rendeletet, amely 13 spanyol és 22 amerikai kikötőt hatalmaz fel a kereskedésre.35 A szabadkereskedelmi irányzat az eddiginél is jobban feltárta a valódi helyzetet, hogy az iparilag fejletlen anyaország legfeljebb az amerikai javak elosztásában, az amerikai és nyugat-európai áruk közvetítésében kapott szerepet a világpiacon belül. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a gyarmatok gazdasági növekvését csak akadályozza a spanyol kormányzati rendszer, az illetékek és a korrupció. Canete műve írásakor, 1788-ban, csak a potosi ezüstpénzverésből 58 millió peso csalásból származó nyeresége volt a kincstárnak.3® 33 Guia histórica, geográfica, fisica, politica, civil у legal del Gobierno e Intendencia de la Provincia de Potosi. Potosi. 1952. Armando Alba szerkesztésében és bevezetésével. 34 Életrajzát Gunnar Mendoza állította össze: El doctor Don Pedro Vicente Canete y su História Física y Politica de Potosi. Universidad de San Francisco de Xavier. Tomo VII. 1952. 181 — 302. 1. Rövid áttekintést ad értékelés nélkül Valentin Avecia Baldivieso : Historiográfia boliviana. La Paz. 1965. 175 —179. 1. 35 Vö. História social y económica de Espana y América (J. Vicens Vives) Tomo IV. Vol. I. 1958. 219 — 220. 1. 36 Uo. 399. 1. Levene szerint a pénzhamisításból az államnak évi 200 000 peso haszna volt. Az államilag támogatott csempészetre vö. J. Vicens Vives: Manual de história económica de Espana. 3. kiad. Barcelona. 1964. 371 — 373. 1. (A Kanári-szigetek volt a csempészet elosztó központja.)
