Századok – 1968
Tanulmányok - Pach Zsigmond Pál: A nemzetközi kereskedelmi útvonalak XV–XVII. századi áthelyeződésének kérdéséhez. 863
г Pach Zsigmond Pál: A nemzetközi kereskedelmi útvonalak XV—XVII. századi áthelyeződésének kérdéséhez* А XV. század vége az európai gazdaságtörténet egyik nagy fordulópontja. А XV. század második feléig az európai gazdaság fejlődése — fő tendenciáját tekintve — Nyugat- és Kelet-Európa fejlettségi színvonalának kiegyenlítődése felé, a feudális fejlődés útjára későbben lépett kelet-európai társadalmak felzárkózásának irányában haladt. Mintegy а XV. század végétől kezdve azonban ellenkező tendencia lépett fel s jutott mindinkább érvényre. A Nyugat-és Kelet-Európa közti fejlődési különbségek nemhogy továbbcsökkentek, majd eltűntek volna, — hanem éppen felfokozódtak, egyre élesebbé váltak. Miközben Nyugat-Európa több országában — persze különböző ütemben, variánsokban s regressziókon keresztül is — megindul és előrehalad a középkori rend bomlása, a kapitalista viszonyok kialakulása, addig Közép-Kelet-Európa országaiban fennmarad, sőt számos vonatkozásban megerősödik a feudális rendszer: évszázadokra elhúzódik a kései feudalizmus uralma. A nemzetközi gazdaságtörténeti kutatást a legutóbbi időkig e fejlődési folyamatnak főként egyik oldala érdekelte igazán: Nyugat-Európa országainak gazdasági növekedése az újkor századaiban. Minthogy ez időben egybeesett és szemlátomást összefüggött a tengerentúli felfedezésekkel, a gyarmatosítással, az új világkereskedelmi útvonalak kialakulásával, a kutatók zöme figyelmét a nyugat-európai gazdasági növekedésnek ezekre a forrásaira összpontosította, és a tengerentúli-gyarmati viszonylatok széles problematikája mellett jóval kisebb mértékben mutatott érdeklődést a kérdés közép-kelet-európai relációja iránt. Ezt a szemléletet tükrözi a The Cambridge Economic History of Europe 1967-ben megjelent IV. kötete is (The Economy of Expanding Europe in the Sixteenth and Seventeenth Centuries), amelynek előszava a korszak gazdaságtörténetének fő kérdését ugyan a modern világgazdaság kialakulásában jelöli meg, de ezen belül a problémát a nyugat-európai és a gyarmati gazdaság kapcsolatára, kölcsönhatására szűkíti; ennek megfelelően — egyes dicséretes kí vetek-Hői eltekintve — a konkrét gazdaságtörténeti problémákat tárgyaló fejezetek többségéből, így a XV-—XVII. századi nemzetközi kereskedelem alakulásának vizsgálatából is, nagyrészt kirekeszti a közép-kelet-európai vonatkozásokát. ' * De az t i i gazdaságtörténet ez izgalmas periódusát tárgyaló régebbi és újabb művei: >méről egyaránt elmondható, hogy bennük a modern világgazdaság XVI XVII. századi kibontakozásának ábrázolása Nyugat-Európa és a gyarmatvilág 'isszefüggéseire korlátozódott, és Kelet-Európa helyzetének * A Nemzetközi Gazdaságtörténeti Társaság IV. Kongresszusa 1/3. ülésének referátuma. (Bloomington, 1968. szept. 11.) 1*
