Századok – 1968
Tanulmányok - Ránki György lásd Berend T. Iván 35
AZ IPAIÎI FORRADALOM KERDÉSÉHEZ 75 Kelet-Délkelet-Európa térségében tehát a XIX. század utolsó harmadától részben kibontakozott és lezajlott, részben pedig megindult, első kezdetéig jutott az ipari forradalom folyamata. Megindult, illetve lejátszódott az ipari forradalom, amit a gazdasági növekedés dinamizmusa, az infrastruktúra kiépülése és a nemzetgazdaság szerkezetének átalakulása egyaránt tükrözött. Ha az ipari forradalmat a már többször említett legszélesebb értelemben, a tőkés viszonyok kialakulási folyamatának szerves részeként tekintjük, úgy nyilvánvaló, hogy a XIX—XX. század fordulója körül végbement, illetve meginduló kelet-délkelet-európai fejlődésre joggal alkalmazható az ipari forradalom kategóriája. Ha azonban azt a kelet-délkelet-európai fejlődési folyamatot ipari forradalomként értékelhetjük is, ez korántsem jelentheti azt, hogy azonossági jelet tennénk, vagy tehetnénk a nyugat- és kelet-európai ipari forradalmak között hogy utóbbit egyszerűen az előbbi kései kiadásának, másolatának fognánk fel. Kelet-Délkelet-Európa sajátos helyzetében, sajátos fejlődési feltételei között, az ipari forradalom más modelljét termelte ki, mint a kontinens nyugati fele. A gazdaság vizsgálata során már felhívtuk a figyelmet a számos területen mutatkozó eltérésre, a kelet-délkelet-európai specialitásra. Ezek között az ipari forradalom és a közlekedés forradalmasodása sajátos időbeni kapcsolatára, áz ipar speciális ágazati szerkezetére, a külföldi tőke különleges szerepére a folyamat előrehaladásában. Az említett egyik vagy másik tényező természetesen nemcsak a délkelet-európai ipari forradalom sajátos jellegének részleteire adhat magyarázatot, nemcsak színezi a folyamatot, de együttes hatásával végül is jelentősen megkülönbözteti az ipari forradalom nyugat-európai modelljétől. Minden eddig vizsgált sajátos tényező ugyanis lényegében egy irányba hatott: későn megkezdett, felemásan, ellentmondásosan véghez vitt, sőt valóban végig sem járt, valóban be sem fejezetten lezárult ipari forradalmi korszakot szült Délkelet-Európa legnagyobb területein. Nyugat-Európában az ipari forradalom eredményeként a gazdaság és társadalom radikális átalakulása következett be; történetileg rövid idő alatt, mintegy robbanásszerűen alakult át a tradicionális gazdaság és társadalom modern gazdasággá és társadalommá! Néhány évtized leforgása alatt az ipar nemcsak dinamizmusával és nemzetgazdasági hatásaival, de súlyával, a gazdaságban betöltött közvetlen szerepével is meghatározóvá, a nemzetgazdaság legnagyobb ágává vált. Az ipari forradalmon átment Nyugat-Európa országai ipari országokká váltak. Ennek tényére már a korábbiakban is utaltunk, s anélkül, hogy most az ismert kérdés részletes bemutatására törekednénk, csupán néhány újabb tényt sorakoztatunk fel, olyanokat, melyek szemléletesen tükrözik, hogy Európa nyugati országai már a XIX. század közepére, második harmadára kivetkőztek korábbi agrárjellegükből. Angliában, mint említettük, az ipari népesség száma már abszolút túlsúlyra jutott, Hollandiában 1849-ben a mezőgazdasági népesség a lakosság 40%-át tette csupán ki, Franciaországban a nemzeti jövedelem termelésében a mezőgazdasági részesedés már nem érte el az 50%ot.138 A közép-kelet-európai országokra, a XX. század elejére felsorolt adatok világosan mutatják az utóbbi terület jó néhány évtizeddel később is fenn-138 Lásd: W. Cole—Ph. Deane: The Growth of National Incomes; valamint D. Landes: Technological Change and Development in Western Europe. 1750 — 1914 c. tanulmányait a The Cambridge Economic History of Europe, VI. köt I. részében 12., 13., 416. 1. / "
