Századok – 1968
Tanulmányok - Ránki György lásd Berend T. Iván 35
AZ IPAIÎI FORRADALOM KERDÉSÉHEZ 53 mellett bontakozik ki. A Varsó—Sosnowice vonal mellett a kohászati, cement-, gép- és fonóipari bázis,- a Visztula-vonal mellett Radom és Kielce közötti nehézipari bázis mintegy a vasútépítések közvetlen hatását tükrözik.8 9 Piacteremtő' hatásával a vasútépítés korántsem korlátozódik a vasúti anyagokat gyártó, vagy azokkal közvetlen kapcsolatban álló területekre. Konjuktúrateremtó' hatása áttételesen a gazdaság egészére kiterjed, s multiplikátor-szerepet tölt be. A vasutak kiépítéséhez szükséges hatalmas iparcikk-szükségletet a kelet-európai, balkáni országok ipara természetesen nem tudta kielégíteni. A vasútépítkezések kezdetén a felhasznált anyagok túlnyomó többségét importálták. A magyarországi vasútépítések során pl. a szükséges sínanyag legnagyobb részét külföldről hozták be az országba. A hetvenes évek végén állapították meg, hogy a felépített vonalhosszak mindössze 20%-án fektettek le hazai gyártmányú síneket, míg 12%-án osztrák, 16%-án francia, 20%-án belga és 26%-án angol cégek által szállított síneket használtak.70 A bányászat, kohászat, valamint vasúti járműgyártás terén azonban a vasút hatalmas szükségletei olyan feszítő igényt támasztottak, ami szívóhatásával jelentős mértékben hozzájárult a nehézipar technikai forradalmasodásához és kiszélesedéséhez. Az iparo, sodást megelőző vasútépítés a legtöbb kelet-európai országban az ipari forradalom kibontakozásának egyik fontos tényezőjévé vált. | A mezőgazdaság tőkés átalakítása, a modern bankrendszer és közlekedési hálózat kiépülése tehát még a jobbágyi viszonyok felszámolását követő első 'évtizedekben lejátszódik, megteremti az iparosodás belső feltételeit, s egyben már feszítő igényt is támaszt az iparosodás iránt. A belső feltételek kialakulása azonban önmagában is olyan sokoldalú tőkeszükségletet teremtett, melyet valóban belső erőforrásokból, a gyenge tőkefelhalmozás mellett, a kelet-délkelet! európai országok nem tudtak volna biztosítani. Ezért már az ipari forradalom belső előfeltételeinek kialakulása is a legszorosabb összefüggésben állt a külí földi tőke tevékenységével. Hasonló jelenségeket tulajdonképpen a kontinens nyugati országaiban is tapasztalhattunk, azonban korántsem olyan tartósan, olvan mértékben, olyan meghatározó jelleggel, mint Kelet-Európában.71 A külföldi tőke befektetései azután nemcsak az előbb említett belső előfeltételek kialakításában játszottak döntő szerepet, de az 1880—90-es évektől az agrár jellegű kelet-európai országok iparosodásának megindításában közvetlenül is különösen fontos részt kapnak. Ha úgy tetszik, a belső feltételek mellett éppen a méreteiben egyre növekvő, irányát tekintve egyre inkább az ipar felé forduló külföldi tőkebefektetések hozzák létre azt a másik, külső feltételt, ami az ipari forradalom XIX. század végi megindítására vezetett Kelet-Európában. 69 Buják: Poland's Economic Development. 49. 1. 70 Bányászati és Kohászati Lapok, 1878. 116—118. 1. Idézi Sándor Vilmos: Nagyipari fejlődés Magyarországon. Budapest. 1954. 149. 1. 71 E kérdésre vonatkozó gazdag irodalomból Ausztriára vonatkozóan lásd: H. Benedikt: Die wirtschaftliche Entwicklung der Franz-Joseph-Zeit. Wien—München. 1958; Németországra: Swerin von Krosigk : Die grosse Zeit des Feuers. Der Weg der deutschen Industrie. I—III. köt. Tübingen—Leinz. 1957—1959; W. O. Henderson: Britain and the Industrial Revolution in Europe 1815—1914. Chicago. 1961; R. Cameron: France and the Economic Development of Europe. 1800—1914. Princeton. 1961; Svédországra: К. О. Hildebrand: Sweden; Norvégiára: E. Bull: Industrialisation as a Factor in the Economic Growth c. tanulmányokat a First International Congress of Economic History (Stockholm) c. kötetben.
