Századok – 1968
Tanulmányok - Dolmányos István: A „Lex Apponyi” 484
A „LEX APPONYI" 497 jék. A szolgálati pótlék meghatározásánál szintén csökkentést sürgettek. Ezzel a román görögkeleti püspöki kar nemcsak a kormánnyal, de a tanítók mozgalmával is szembeszegült.5 3 A görögkeletiek memorandumát a görög katolikus püspökök hasonló felirata követte.5 4 A nemzetiségi egyházak főpapjainak az 1907:XXVII. tc. főrendiházi vitájában nyílt alkalmuk álláspontjuk ismételt kifejtésére. Lukiján Bogdanovic (Bogdanovics Luczián) budai görögkeleti szerb püspök hosszabb felszólalás keretében utasította el a javaslatot. Rámutatott arra az ellentmondásra, amely az egyházi és iskolai antonómiát biztosító 1868:IX. tc. és a beterjesztett javaslat között mutatkozott. Bogdanovié néhol túllépett az egyházi autonómia védelmének harci módszerén és nemzeti szempontokat is megemlített, bár ezeket szorosan beágyazta a Magyarországnak tett hűségnyilatkozatába. Szerinte az egyház maga is megbüntetné a magyar állam ellen támadó tanítókat. Jól érzékeltette, milyen hatósági önkényt szabadít az iskolákra a 25. paragrafus: „Mert mi sem könnyebb dolog, mint valamely tanítóra ráfogni, hogy a magyar nyelv tanítását elhanyagolja, vagy azt nem kellő eredménnyel tanítja. Könnyen megesik, hogy némely stréber községi jegyző vagy olcsó babérokra vágyó szolgabíró avagy királyi tanfelügyelő ezt egyszerűen ráfogja a neki nem tetsző és neki feltétlenül nem engedelmeskedő tanítóra és kész a feljelentés: a tanítót állásától felfüggesztik és elmozdítják. A község választ magának egy másik tanítót, akit talán nem ismer, azt hasonló okokból szintén elmozdítják és azután magát az iskolát is bezárják." A fizetésemelési rendelkezésekről azonban már azt tartotta, hogy azok „elviselhetetlen terheket" rónak az iskolafenntartó egyházakra.5 5 A román görögkeleti egyház nevében loan MeÇianu (Metiánu János) nagyszebeni érsek és metropolita kért szót. Hangoztatta, hogy a törvényjavaslatot nem fogadja el, mert ez mélyen sérti egyházának önkormányzatát. Figyelmeztette a kormányt a nem-magyar anyanyelvű lakosság nagy elégedetlenségére és elkeseredésére. A magyar nyelv oktatásának mértékéről pedagógiai tapasztalataira hivatkozva kijelentette, hogy „lehetetlen a kitűzött czélt elérni, ha fel nem áldoznánk egyúttal a népoktatás és közművelődés fontos érdekeit. . ."56 Figyelemreméltó, hogy Me^ianu Bogdanivictól és a következő felszólalóktól eltérően nem tartotta szükségesnek, hogy Óvását hűségnyilatkozatokkal ellensúlyozza. loan Papp (Papp János) aradi görögkeleti püspök, „mint a magyar államnak hű fia" visszautasítja azt a gondolatot, hogy iskoláiknak ellenszenves lenne a magyar nyelv tanítása, mégis tiltakozik a javaslat ellen, mert túlzásaival „egyházunk hatóságainak és híveinek egyik legtisztább és leggyengédebb érzülete sértetik meg, t. i a hazánk iránti ragaszkodás és a polgári kötelességteljesítés érzete."57 53 Telegraful Roman, 1907. márc. 9. 1. 1. — „Memorandul biserici gr.-ort. románé." — A memorandum márc. 7-én a Pester Lloyd vezércikkeként is megjelent („Das Memorandum der Bischöfe"). — Vö. Dr. Nagy Gyula: Az erdélyi oláhság rövid története a világháborúig. 102. 1. 84 Budapesti Hírlap, 1907. márc. 17. 55 Az 1906. évi május 19-ére hirdetett országgyűlés főrendiházának naplója. I. köt. Bpest. 1907. 177—180. 1. 66 Uo. 181—182. 1. — 1907. máj. 8. 57 Uo. 183. 1. — 1907. máj. 8. 6 Századok 1968/3—1
