Századok – 1968
Tanulmányok - Dolmányos István: A „Lex Apponyi” 484
Dolmányos István: A „Lex Apponyi" (Az 1907. évi iskolatörvények) I. Az 1907. évi iskolatörvények a történeti irodalomban A dualista korszak gazdag történeti irodalmában aligha találhatunk olyan nemzetiségpolitikai feldolgozást, amely ne utalna a magyar kormány 1907-ben előterjesztett és elfogadott iskolatörvényeire, összefoglaló nevükön a „Lex Apponyira". E törvények körül évtizedeken keresztül folyt a soviniszta uralkodó osztályok történelmi vitája. Annál érdekesebb, hogy mind a mai napig nem jelent meg róluk szakszerű, tartalmukat pontosan ismertető, végrehajtásukat, gyakorlati hatásukat levéltári és egyéb források segítségével leíró tanulmány. Ilyen körülmények között egymásnak homlokegyenest ellentmondó, szélsőségesen elfogult történelmi értékítéletek kialakítására és hirdetésére nyílt lehetőség. A magyar polgári szakirodalom abból a hamis tételből indult ki, hogy Magyarországon nem létezett nemzetiségi elnyomás.1 Ennek következtében a leggyakrabban tagadta, hogy e törvény és végrehajtása megsértette a magyarországi nemzetek érdekeit. Egyáltalán: cáfolni igyekezett, hogy a Lex Apponyinak köze volt a nemzetiségi politikához, a magyarositási kísérletekhez.2 Mások azt a mentegető szándékú gondolatot helyezték előtérbe, hogy a törvény ,,egy jottányit sem magyarosított,"3 vagyis „gyakorlati eredmények nélkül maradt".4 Még olyan szerzővel is találkozunk, aki szerint a Lex Apponyi egyképpen védte meg a magyar nyelv és a nemzetiségi nyelvek érdekeit.5 A Lex Apponyi reakciós apológiájában minduntalan felbukkant az a vélemény, amely az ún. utódállamok szigorúbb nemzetiségpolitikájára hi* Jelen írásunk „Az Osztrák-Magyar Monarchia történetének problémái 19C0—-1918" tárgykörű Budapesten, 1964. május 4—9. között lezajlott nemzetközi konferencia számára készült tanulmány rövidített változata. A teljes szöveg német nyelven látott napvilágot: Die nationale Frage in der Österreichisch-Ungarischen Monarchie 1900— 1918. Bpest. Akadémiai Kiadó. 1966. 233—304. old. A német nyelvű változat a hivatkozott nem-magyar források eredeti nyelvű és németre fordított idézeteit is tartalmazza. 1 Ld. pl. Mifcó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika. Kolozsvár. 1944. 272. 1. 2 Hajdú János : Felsőbb oktatásügy és tömegnevelés. Magyar Művelődéstörténet. У. köt. é.h.n. 349. 1.; Perényi József recenziója J. D. Kirilovié ellenkező előjelű túlzásokkal megtűzdelt „Pomadjarivanje u bivsoj Ugarskoj" c. könyvéről. Az Ország Útja, II. (1938) 12. sz. 395. 1. 3 Dr. Asztalos Miklós : A nemzetiségek története Magyarországon betelepülésünktől máig. Bpest. 1934. 90. 1. 4 Miskolczy Gyula: A modern államszervezés kora. Magyar Művelődéstörténet. V. köt. 95. 1. — Miskolczy később sem jutott el a Lex Apponyi hatékony bírálatáig. Vö. Julius Miskolczy : Ungarn in der Habsburger-Monarchie. Wien—München. 1959. 192. 1. 5 Dr. Zahmann György : A nemzetiségi oktatásügy történelmi fejlődése. Jogi és általános fejlődés. Kisebbségi Körlevél. 1944. május—július. 180. 1.
