Századok – 1968
Tanulmányok - Márkus László: Kászonyi Dániel. 447
460 MÁltKUS LÁSZLÓ Amit ők csőcseléknek szeretnek nevezni, a népnek éppen az a része a legforradalmibb, de egyúttal a legbecsületesebb elem." A forradalmi demokraták félreérthetetlen álláspontja ez, szinte szó szerint megegyezik azzal, amit emlékirataikban Herzen és Fricz írnak a párizsi júniusi és a prágai felkelésről.27 A forradalom hatására sorra alakultak Bécsben is — akárcsak egész Európában - demokratikus egyesületek és titkos forradalmi társaságok, s mint évekkel később Mazzinival folytatott beszélgetéséből kiderül, Kászonyi is tagja volt az egyik titkos szövetségnek, amelyről 19 esztendő múlva azt írta, hogy „már akkoriban elterjedt egész Európában és a jelenben is láthatatlan kéz módján működik". Milyen titkos társaság volt ez, mindezidáig kiderítetlen, de tény, hogy Kászonyi már ekkor kapcsolatba került a kispolgári demokraták forradalmi körével, ismerte Tausenaut, Schüttét, Frankit, sőt Blumot is. Az aulisták küzül felsorolt nevek ismert személyiségek, legjelentősebb köztük Wutschel, az akadémiai légió jurátus szekciójának egyik vezetője.28 Az ellenforradalmi támadás időszakában csapatvezér, augusztusi helytállása, amire Kászonyi utal, a korabeli sajtóból is rekonstruálható.2 9 Végig részt vesz a barikádharcokban.3 0 Messenhauer (a bécsi nemzetőrség parancsnoka) október 26-i napiparancsában neve a parancsnokok között harmadik helyen, közvetlenül Bem és Aigner (az akadémiai légió parancsnoka) után olvasható.51 A bécsi és magyarországi forradalmi erőkkel szemben az ellenforradalom az egész Monarchia területén lázasan szervezkedett. Kossuth pártja a magyar honvédség létrehozásán munkálkodott. A honvédség bázisát elsősorban a császári hadseregben szolgáló katonaság jelentette. Ez zömmel az ország területén kívül, Csehországban, Galíciában és Olaszországban állomásozott. Hazatérésre bírni e reguláris és a szabadságharc szempontjából döntő fontosságú csapattesteket, az októberi napokban létkérdés volt. Kászonyi vállalkozott a veszélyes feladatra, hogy megszervezi a Csehországban állomásozó nádor-huszárok dezertálását. Rendkívül kockázatos volt e megbízatás, tettenérés esetén csak egyfajta büntetés járt érte. S nem hétköznapi fizikumot s lelkierőt igényelt. Kászonyi végrehajtotta a vállalt feladatot,32 s a huszárok hazatérése a szabadságharc történetének egyik legendás epizódjaként vált ismertté, versekből és regényes írásokból is, de homályban maradt a felbújtó személye, aki mint Eötvös Károly írta - „ázott-fázott, koplalt, árokparton hált, bűzös lebujokban töltötte éjszakáit . . . minden nap a halállal játszott,"33 Az októberi bécsi események igen jelentős hatást gyakoroltak a magyar szabadságharcra, hatalmas segítséget nyújtott a bécsi nép hősi ellenállása a magyar forradalmi mozgalomnak. Kászonyi részese az októberi napoknak, barátai és bajtársai, az aulisták oldalán található. Szemtanúként számol be a Latour hadügyminiszteren végrehajtott népítéletről, több alkalommal végez futárszolgálatot Bécs és Pozsony, illetve Pest között. Vakmerő csínnyel 27 Vö. A. J. Herzen: Emlékezések — elmélkedések. Bpest. 1953. Fricz: Emlékeim. Bpest. 1952. 28 Dunder: i. m. 59. 1. 29 Der Radical, 1848. szept, 16. - KA Wien FA 1848 - 9- 41. 30 KA Wien FA 1848 - 10 — 106. 31 KA Wien FA 1848 - 10 — 278. 32 Dessewffy Sándor: A Nádor-huszárok szökése Csehországból 1848-ban. Hadtörténelmi Közlemények, 1943. 73, —98. 1. 33 Eötvös Károly: Százhetvenöt huszár. Pesti Hírlap, 1904. máj. 25.