Századok – 1968
Tanulmányok - Márkus László: Kászonyi Dániel. 447
452 MÁltKUS LÁSZLÓ ki a többség hétköznapjait. E keretben erjed a többre vágyók eszmevilága, még szét nem bontható indulatokban kavarog bennük hit, ambíció és karrierszomj, megszállottság, hivatástudat és becsvágy, lázadás, reformkészség és konformizmus. Akárcsak Európában mindenütt, Pozsonyban is forrnak a Szent Szövetség elleni erők. A Szent Szövetség ugyanis nem egyszerűen a társadalmi rend őre volt, hanem a lelkeken is uralkodott. E cél érdekében működött Metternich bizalmasának, Sedlnitzky rendőrminiszternek az apparátusa teljes besúgóhálozatával. A kamarilla elé került minden összefoglaló jelentés, ahol aztán Metternich határozta meg a tennivalókat. A lengyel felkelés és az olasz mozgalom fokozott. éberségre késztette Metternichet, az összefoglaló jelentések államtanácsi megvitatását az 1834. május elsejei ülésen kezdték meg. Itt Reviczky Ádám, a magyar kancellár referált a rendszabályokról, amelyeknek végrehajtását a felvidéki magyar megyékben elrendelni kívánta. Az elkövetkező hónapokban az állambiztonsági ügyek elsősorban magyarországi viszonylatban szaporodtak. Legnagyobb konsternációt és izgalmat a pozsonyi jurátusok szervezkedése, a Társalkodási Egylet keltette, ebben Metternich a Burschenschaftok magyar hasonmását vélte felfedezni. A Társalkodási Egylet alapítóinak és tagjainak többsége azokból a joggyakorlatot folytató ifjakból rekrutálódtak, akik Kossuth ekkor megindított kéziratos-kőnyomatos újságját, az Országgyűlési Tudósításokat másolták és terjesztették. A lap célja a reformgondolat és a liberális politikusok népszerűsítése, a konzervatívok elmarasztalása volt. Elsősorban a liberális követek jurátusaiból toborzódott az országgyűlési ifjak liberális eszméket hirdető tábora. A Társalkodási Egylet megalakításának pontos körülményeit és az alapítók neveit minden kétséget kizáróan megállapítani nem lehet, mert Ferstl és Wirkner jelentései — amelyek a besúgók információira épültek — és a résztvevők visszaemlékezései, továbbá a tanúvallomások, sőt magának Kászonyinak eredeti önvallomása 1835. augusztus 17-ikéről keltezve, árnyalati különbségekkel adják elő a történteket. Kászonyi önéletírásában 1834. június 26-át jelöli meg a szervezkedés első dátumául, önvallomásában június 23-ára teszi a napot, amikor Pulszky felkereste és felszólította a szervezkedésre. Pulszky viszont az „Életem és korom"-ban egyetlen egyszer sem ejti ki Kászonyi nevét. Wirkner jelentésében Kászonyi, Pulszkyval együtt „főhangadóknak" van megemlítve. Ezek a jelentések július 14-ről (Ferstl), illetve július 30-áról (Wirkner) származnak. Az előkerült dokumentumok bizonyítják, hogy az 1834. július 14-i,10 első „Generalversammlung" ülésén már jelen volt Lapsánszky, Ferstl besúgója, aki elejétől végig — megfelelő díjazás ellenében — tájékoztatta Metternich rendőrségét a Társalkodási Egylet belső életéről. „Az itteni országgyűlési ifjúság excentrikus része - hangzik Ferstl első jelentése — helyiséget keres egy casino fölállításához, melyben az ifjúságnak az ő nézetük szerinti jobbik része minden játék száműzésével, csakis eszmecserével és hasznos olvasmányokkal foglalkoznék." A „Gedankenpolizei" magyarországi fő megbízottja megnyugtatásul hozzáfűzi: „Lehetőleg őrködni fogunk a terv megvalósítása körüli lépések fölött, hogy a továbbiakat felsőbb helyen tiszteletteljesen tudomásra hozhassuk." Wirkner11 szerint az első ülésen 25 jurátus vett részt, 10 Ferstl első jelentését idézi: Wertheimer Ede: A jurátusok felségsértési pere. Budapesti Szemle, 1908. 21.1. Általában erről még: Wirkner Lajos: Élményeim. Pozeony. 1879. 11 Wirkner jelentése Reviczkyhez 1834. júl. 30. - O.L. Magy. Kanc. Ein. 1835/46.
