Századok – 1968

Krónika - † Markó Árpád 1885–1966 (R. Várkonyi Ágnes) 358

KKÓNIKA 359 Művei hiteles képet adnak a nagy csatákról, a kuruc és a császári erőviszonyokról, a hadseregekről. Sorra megvilágítják a szabadságharc haditerveit, hadjáratait és jelentősebb hadieseményeit. ,,A szomolányi kuruc győzelem" (1931), ,,A koroncói csata" (1932), „A nagyszombati csata", „Az erdélyi kuruc hadjárat", а „II. Rákóczi Ferenc nemes testőrsége" (1933) mind hézagpótló, alapos tanulmányok. Bátran szakít bennük a Thaly Kálmán munkáiban meghonosított köznemesi romantikával, de nem tesz engedményeket ellentétpárjának, a labanc romanticizmusnak sem. Meggyőzően mutatja be Rákóczi erőfeszítéseit. Katonai terveinek értékét a korabeli európai hadtudomány mércéjével méri, s kora társadalmi feltételei között vizsgálja, mert nem hallgat arról sem, hogy miként hiúsították meg a fejedelem legjobb terveit is tehetetlen és tudatlan főúri tábornokai. Bebizonyította, hogy Rákóczi igazi nagyságát csak romantikus elfogultságok nélkül lehet a maga történelmi jelentőségében megmutatni. Illúziók nélkül vizsgálta a kort, csaknem olyan kritikusan mint maga a fejedelem. Pótolhatatlan vesztesége történettudományunknak, hogy fő műve, a Rákóczi-szabadságharc katonai története végül sem készült el. Hadtörténetírói érdemeit az ellenforradalmi korszak honvédségének legfőbb vezetői nem ismerték el. „Ha annyira kitűnő tudós — utasította el az akkori honvédelmi miniszter előléptetési javaslatát —, akkor tegyétek őt kultuszminiszternek, vagy az akadémia elnökének." „Rendben van — válaszolta az előterjesztő — 100 év múlva senki sem fogja tudni, hogy a minisztert ma Somkuthy Józsefnek hívják, de ha valaki 100 év múlva a Rákócziszabadságharccal fog foglalkozni, akkor az tudni fogja, ki volt Markó Árpád." Mikor javaslatot tesz a magyartalan honvédségi nyelv megtisztítására, azzal utasítják vissza: csak nem akarja, hogy a bakák Arany János vagy Vörösmarty nyelvén beszéljenek. Soha nem tartott előadást a Ludovika Akadémia vagy a Hadiakadémia hadtörténeti tanszékein, noha a Magyar Történelmi Társulat egyik legnépszerűbb előadója volt, s a Tudományos Akadémia hadtörténelmi munkáinak elismeréséül választotta 1934-ben levelező tagjainak sorába. Több volt mint hadtörténész, de a korabeli tudományos élet csak hadtörténésznek fogadta el. Székfoglalóját II. Rákóczi Ferencről akarta megtartani, leintették, mondván, hogy Kornis Gyula osztályelnök beszél abban az évben a Fejedelemről. így az Akadémián a szabadságharc utolsó szakaszának egy addig ismeretlen hadtörténeti epizódjáról, az 1709. évi liptói kuruc hadjáratról olvasott fel, s gondolatait a Fejedelemről rövid, de kiváló szintézisben foglalta össze. Milyen nagyobb elgondolás vezette a rengeteg új adatot feltáró, hadijelentéseket elemző, körzővel, vonalzóval dolgozó kitűnő szemű hadtörténészt? Elméleti tanulmánya „A történelmi átértékelés problémája a hadtörténelemben" látszólag Szekfű Gyuláék szellemtörténeti programjába kapcsolódik bele. Még a szellemtörténészek tematikáját is átveszi, de tartalmi mondanivalója lényegében a szellemtörténészek egész koncepciójával polemizál. Elveti a görögtüzes, sallangos álhazafiságot, de a múltat hiteles forrásokból kívánja megismerni. Felhívja a figyelmet a hajdúk, a végváriak jelentőségére, a történelem eseményeiről — mondja — csak sokoldalú elemzés alapján lehet 'képet alkotni, s a valóságtól elrugaszkodott mindennemű romantikával szemben a józan valóság mellé áll. Tudatosan, vagy csupán történetírói ösztönösséggel, mely a levéltári műhelyekben még inkább kifinomult benne ? — Élet-