Századok – 1968

FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 322

334 FOLYÓI RATSZEMLE gyűlésbe való visszatéréssel mégis felszabadultak a katolikus klérus befolyása alól. — ZDENÉK SIMECEK: Josef Ghowanetz. Egy publicista és újságíró sorsa a reformkorban és az 1848-as forradalomban (80—94. 1.) összefoglalja az érsekújvári születésű közíró életrajzát. Chowanetz Pesten, Bécsben, Brnóban és Németországban működött, igen gyakran váltogatta nézeteit, s hol radikális forradalmár volt, hol a Habsburg-birodalom híve, hol a magyar szabadságharc támogatója, hol ismét szélsőségesen katolikus ós abszolutizmus-párti 1857 után. — KABEL PALAS: A brnói irodalmi megújulás kezdeteihez (95—111. 1.) megállapítja, hogy a szépirodalomban a megújulás a múlt század elején kb. a csehországival egyidőben és egy szinten indult, de a német többségű városban az erős elszigeteltség miatt sokáig nem tudott fejlődni, s komolyabb programot kialakítani. — VÁCLAV LOMIÖ részletes áttekintést ad az 1765 — 1784 Morvaországban új bányakincsek feltárásáért folyt kutatásokról (112 — 139. 1.), amelyek a csekély anyagi támogatás miatt kevés eredményre vezettek. — I VAN STABHA a XVI. századtól a XX. sz. elejéig kíséri nyomon a stépánovi vasmű történetét (147—160. 1.). — VLADIMÍB VOLDÁN: A megújulási mozgalom morvaországi híveinek kapcsolata a buchlovi várhoz (161 —169. 1.) a vendégkönyv bejegyzéseit és a bennük megnyilvánuló nemzeti öntudatot mutatja be. — ROSTISLAV VERMOUZEK: Mi van Babilonnal? (170—183. 1.) összeállítja a morvaországi Babylon nevű helységek adatait, megállapítja, hogy a XVIII. századi összeírásokban még ismeretlenek, s a háromszögelési pontok tornyai és a babiloni torony közti képzettársítással magyarázza eredetüket. — FRANTISEK MAINUS ismerteti a csehországi ós morvaországi német és cseh lakosság hangulatára vonatkozó helyzetjelentéseket 1945 január—áprilisról (184—194. 1.), ezeket a náci párt állította össze, közöl is néhány szemelvényt. — MILADA MTTSILOVÁ: A csehek és a „Viktoria" náci propaganda akció (195—208. 1.) a Londonból kezdeményezett akciót ismerteti (a V betűk felírása a németellenesség demonstrálására), amelyet a náci propaganda kisajátírott és nagy kampányt indított a V betűk jegyében. A cseh lakosság azonban A V mellé írt egyéb szavakkal az akciónak ismét németellenes ólt adott. — N. ISZTORICSESZKI PREGLED 1966. 4. szám. — A. M. SNYITMAN: Bulgária V. I. Lenin eszmei örökségében (3 — 29. 1.) a Lenin-művek új összkiadásának megjelenése alkalmából időrendben ismerteti az 1900-as évek elejétől Lenin kapcsolatait bolgár forradalmárokkal és megnyilatkozásait Bulgária fejlődéséről, különösen a Balkán-háborúk és az első világháború idején, véleményét az 1918-as szeptemberi felkelésről. — JORDAN TENCSEV: A bolgár Ifjúmunkás Szövetség harcaiból a gazdasági válság idején 1929-től 1934-ig (30 — 59.1.) röviden bemutatja az ifjúmunkások és a mezőgazdasági ifjúmunkások helyzetét a • világválság idején, azután részletesen tárgyalja a Szövetség tevékenységét, az általa szervezett sztrájkokat, tüntetéseket, a kormány intézkedései ellen folytatott harcát, a katonaság körében kifejtett propagandatevékenységet. — ELENA ZSEKOVA-CVETKOVA: A franciaországi politikai fordulat 1958 májusában (60 — 76. 1.) rövid historiográfiai áttekintés után esemónytörtónetileg tárja fel a fordulat lefolyását, s megállapítja, hogy a de Gaulle-kormány a burzsoá pártok kompromisszumának az eredménye volt, beleértve a szocialistákat is, de a vezető szerepet a burzsoáziának az a szárnya játszotta, amely önálló politikát követelt. — PETÀR ANEV: Dimitár Blagoev és a plovdivi szociáldemokrata szervezet megalakulása 1893—1901 (77 — 87. 1.) megállapítja, hogy Blagoev állandóan segítette a plovdivi pártszervezetet, s ennek köszönhető, hogy itt már 1911-ben megtörtónt az opportunista elemek kizárása. — ANDREJ PANTEV: Az angol—bolgár viszonyról Szt. Sztambolov bukása után, 1894—1896 (87— 96. 1.) azt bizonyítja, hogy Anglia ebben az időszakban nem tudta helyreállítani korábbi befolyását és nem tudta megakadályozni a bolgár—orosz kapcsolatok normalizálását. Az angol kormányok a bolgár függetlenség védelmét hangoztatták, valójában azonban bolgárellenes politikát folytattak. — JOACHIM STREUSAND: Franz Mehring koncepciója Németország történetéből (107 — 114. 1.) Mehring életének felvázolása után ismerteti fontosabb megállapításait és rámutat néhány értékelésbeli tévedésére (hogy pl. Napóleon szerepét 1807 után is teljesen pozitívnak tartotta stb.). — EMÍLIA KOSZTOVA: A történettudomány a Mongol Népköztársaságban (149 —155. 1.) ismerteti a rendelkezésre álló forrásokat, az eddig megjelent munkákat és a sajtó alatt levő három kötetes összefoglaló történetet. 1966. 5. szám. — D. SABLANOV: A legális Segélyszervezet létrehozása és tevékenysége, 1929—1934 (3 — 26. 1.) ismerteti a szervezet történetét, amely a bebörtönzöttek és hozzátartozóik segélyezésére alakult, ennek érdekében utcai gyűjtéseket is folytatott, de ennél szélesebb propaganda-