Századok – 1968

Történeti irodalom - Helytörténeti kiadványok (Ism. Benda Kálmán) - 292

298 TÖRTÉNETI IRODALOM Öt évi munka után 1965-ben fejeződött be a korábban Vas, ma Zala megyéhez tartozó egervári egykori mocsárvár építészeti és műemléki restaurációja. A sarokbástyás zordon épület történetét dolgozták fel kiterjedt levéltári kutatások alapján, de az építkezéssel összefüggő ásatások és a helyreállítás tapasztalatainak figyelembevételével Degré Alajos, Gergelyffy András és Valter Ilona (Az egervári vár története. Zalaegerszeg 1965. 52 1. A Göcseji Múzeum Közleményei 25. sz. Szerkeszti Szentmihályi Imre). Egervár története a tatárjárás koráig nyúlik vissza, a mocsarak közé épült föltehetően fa-és sövényvár ekkor a nyugati határvédelem egyik bástyája. A XVI. században a már téglából épült olaszbástyás erődítményt külső várak egészítik ki; 15 és 65 fő közt ingadozó katonaságával, főleg Kanizsa eleste után, a török elleni végvári vonalba illeszkedik. Urai a dunántúli arisztokrácia ismert családaiból kerültek ki — a Geregye nemzetségből származó Egerváriak, a Kanizsaiak, majd a Nádasdyak, 1676-tól a Széchényiek —, s bár országos katonai jelentőségre nem emelkedett, a vár, majd az 1711 után kastéllyá szelídített épület, a körülötte települt jobbágyfalu sorsa tanulságosan tükrözi a magyar történelmi fejlődés egészét. A történész, régész ós művészettörténész összefogása rendkívül hasznosnak bizonyult, s a kritikus csak a teljes elismerés hangján szólhat a roppant széleskörű levéltári kutatásokból nyert adatok forráskritikai megrostálásáról, az írásos és építészeti emlékek egymást kiegészítő értékeléséről, a helyi fejlődés jellegzetességeinek az országos egészbe való beillesztéséről, és nem utolsósorban a tanulmány szép stílusáról, mely annak is bizonyítékát adja, hogy a történelem, ha valóban elmúlt korok életét szólaltatja meg, mindig és mindenki számára izgalmas olvasmány. A kötet szerzői, Egervár történetén keresztül, az egész magyar múlt jobb megértését tették lehetővé, s kutatói lelkiismeretességben, a megírás szempontjaiban, problémafelvetésében és arányaiban is sikerült példát állítottak helytörténetírásunk elé. BENDA KÁLMÁN