Századok – 1968
A Történelmi Társulat és a Századok múltjából - Mann Miklós: Adatok a Századok történetéhez Szilágyi Sándor szerkesztői korszakából (1875–1899) 205
ADATOK A SZÁZADOK TÖRTÉNETÉHEZ 209 gel és új feladattal, valamint apró bosszúsággal járt. 26 Ugyanakkor a sok összeköttetéssel rendelkező Szilágyi megkezdte a Társulat anyagi erősítését — melyet Thaly Kálmán erősen elhanyagolt —, és az 1875. december 2-i választmányi ülés nagy megelégedéssel fogadta az új társulati tagok — 4 alapító és 48 évdíjas — belépését.2 7 A választmány nagy örömmel értesült a vallás- és közoktatásügyi, miniszter új rendeletéről is — szintén Szilágyi érdeme —, melyben a jogakadémiáknak és középtanodáknak a Társulatba való belépést ajánlja.2 8 A gondok és fáradalmak között jelenik meg a Századok 1875. évi utolsó füzete, mely a szerzőgárda további kibővülését mutatja. Beöthy Zsolt, Pesty Frigyes, Deák Farkas, Fraknói Vilmos mellett az előző számokból ismert Pauler, Wertheimer és Knauz neveivel találkozunk. A magyar történettudomány legismertebb képviselői közül tehát Horváth Mihály, Ipolyi Arnold és Toldy Ferenc támogatták Szilágyi jelöltségét; Botka, Fraknói, Salamon és Szabó cikkeik beküldésével álltak Szilágyi mellé, s csak Thaly és Nagy Iván azok, akik ekkor szemben állnak vele. * Thaly Kálmán szerkesztőségének utolsó éveiben jogosan hívta fel György Aladár a figyelmet jogászok és papok által művelt történetírásunk sekélyességére, szűk nemzeti szempontjaira.2 9 A kérdés ezek után az: Szilágyi Sándor szerkesztői időszakában történetírásunk tudott-e előrelépni. A probléma tisztázása érdekében a következőkben részletesen vizsgáljuk meg — külön tárgyalva a hetvenes, nyolcvanas illetve a kilencvenes években — Szilágyi Sándor szerkesztői tevékenységét. Szilágyi meglévő társadalmi összeköttetéseit,3 0 mozgékonyságát s a tiszteletet — mely övezte — kezdettől fogva a Társulat érdekében használta fel. Baráti körébe tartozott Arany János, Szász Károly, Beöthy Zsolt, Salamon Ferenc, Gyulai Pál, Tanárky Gedeon31 — írja róla Szüry Dénes, aki az 187'ö-es években együtt dolgozott Szilágyival a minisztériumban és a Budapesti Közlöny szerkesztőségében. Ugyanakkor Szilágyi tagja az Akadémia Történelmi Bizottságának, s azok közé tartozik, akik Toldy halála után jelentős szerepet játszanak az Akadémia történettudományi munkásságának irányításában. A tudósképzés, a tudományos munka szervezése és irányítása a hetvenes évek végén már teljesen Ipolyi és Szilágyi nemzedékének kezében van, mely a magyar történettudomány századvégi útját meg is határozta.32 S bár ők maguk 26 A nagyváradi jogakadémia könyvtárnoka pl. Pauleren keresztül Szilágyinál reklamálta a Századok első évfolyamából hiányzó füzetet, melyért eddig hiába írtak Thalynak. Pauler ezért Szilágyi intézkedését kéri. Pauler Gyula—Szilágyi Sándor, Bpest, 1875. dec. 28. Uo. 27 Századok, 1876. 728. 1. 28 Századok, 1876. 93. 1. 29 Figyelő, 1874. 14- sz., idézi Komlós A.: Irodalmi ellenzéki mozgalmak. Bpest, 1956. 48. 1. 30 Trefort ós Szilágyi jó kapcsolataira Id. Pór Antal—Szilágyi Sándor, Pozsony, 1888. aug. 25. OSzKK Szilágyi-lev. Deák Farkas arra kéri, hogy az Igazságügyminisztériumban szerezzen neki tanácsosi állást, hisz „neked oly nagy a befolyásod". Deák Farkas—Szilágyi Sándor, Vásárhely, 1885. okt. 1. Uo. Vö. Fejérpataky : Szilágyi Sándor. Turul, 1901. 31 Vasárnapi Újság, 1899. 4. sz. 32 A Társulat vezérkara, bevonult az Akadémiába. Vö. Hóman Bálint : A forráskutatás és forráskritika története. Bpest. 1925. 35. 1. 14 Századok 1968/1—2
