Századok – 1968
A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Szemjonov J. I.: A „társadalmi organizmus” kategóriája és jelentősége a történettudományban. 191
A „TÁRSADALMI ORGANIZMUS" KATEGÓRIÁJA ÉS JELENTŐSÉGE 201 hódításig tartott.1 4 Hasonló kóp figyelhető meg Közép-Mexikóban. Az ókori Amerika — az and vagy perui — harmadik civilizációjának történelmében szintén legalább két olyan periódust figyelhetünk meg, amikor a mai Peru egész területét magába foglaló politikai egyesülés állott fenn. A másodikat — az inkák birodalmát — a spanyolok semmisítették meg.1 5 A fentebbi fejtegetések fényt derítenek többek között az acháj társadalom sorsára is, amely kétségtelenül osztálytársadalom volt. Pusztulása után, történészeink nagy része szerint, ősi földközössógi nemzetségi viszonyok uralkodtak el, s az osztálytársadalomból a nemzetségihez való visszatérés okát a kutatók a dór hódításban keresik.16 De ismeretes, hogy ez a regresszió Attikát és Ciprust is érintette, holott ezeket nem hódították meg a dórok. Ezen kívül minden történész megjegyzi, hogy az acháj kultúra általános hanyatlása kisebb mértékben érzékelhető volt a dór hódítást megelőző évszázadban is.1 7 Mindez együttvéve arra enged következtetni, hogy az acháj társadalom pusztulása ugyanazon törvény megnyilvánulásának következménye volt, amely előidézte Egyiptomban is az О-, Közép- és Újbirodalom szétesését. Az analógia azonbán itt nem teljes: az O-birodalom pusztulása — nem is beszélve a Közép-és Újbirodalomról -— nem vezetett az osztálytársadalom ós az állam eltűnéséhez. Az általános törvény ebbon az adott esetben sajátos módon érvényesült. Véleményünk szerint az acháj Görögország elsődlegesen nomoszi társadalmi organizmusok: a mykénei, a pyloszi, az athéni, a thébai stb. föderációja volt. Itt is a nomoszok föderációjának nomoszokfeletti társadalmi organizmussá alakulása volt a fejlődés útja, de — ós ez a legfontosabb — ez a folyamat nem tudott betetőződni. Nemrégen még azt tartották, hogy virágzása idején' az egész acháj Görögország Mykéne uralma alatt egyesült, napjainkban azonban a kutatók hajlanak afelé, hogy bár a mykénei uralkodók befolyásuk alá vontak sok acháj birodalmat, a legnagyobbak továbbra is függetlenek maradtak.18 Mindenesetre a legvalószínűbbnek az a feltevés látszik, hogy az elkülönülésre irányuló tendencia erősödése az acháj Görögországban korábban megkezdődött, minthogy befejeződhetett volna az összgörög társadalmi organizmus kialakulásának folyamata. Ennek következtében a nomoszok elkülönülése sokkal jobban előrehaladhatott, mint pl. Egyiptomban. Fentebb megállapítottuk, hogy a nomoszi társadalmi organizmus csak föderációban tömörülés esetén képes teljesen kialakulni. Hozzá kell tennünk, hogy nomosz egyáltalán nem is állhat fenn valamennyire is tartós alakulatként föderáción kívül, legjobb esetben is csak addig, amíg maga nem válik föderatív társadalmi organizmussá. De amíg Egyiptom nomoszai bizonyos fejlődési periódusában egységes organizmusokká is alakultak, ugyanezt nem mondhatjuk el az acháj Görögország nomoszi organizmusairól: ezek továbbra is föderatívak maradtak, ami például Attika esetében a III. későhellén periódusba visszanyúló legendákban világosan tükröződik.19 Ilyen körülmények között a nomoszok elkülönülése elkerülhetetlenül maga után vonta az alkotó részekre bomlás felé vezető tendencia megerősödését, az alkotó szuborganizmusoknak társadalmi organizmusokká alakulását. A dórok győzelme a nomoszok izolációjához és ezzel felbomlásukhoz vezetett, még azoknál a nomoszoknál is, amelyeket nem hódítottak meg. De mivel a nomosz elsődleges társadalmi organizmus, a nomoszi társadalmi organizmusok felbomlása, legjobb esetben átváltozása nomoszi föderációkká, elkerülhetetlenül annak a határnak átlépéséhez vezetett, amely elválasztja az osztálytársadalmat az azt megelőző állapottól — az osztálytársadalom formálódásának stádiumától. Az ehhez való visszatérést sokban elősegítette az is, hogy a mykénei Görögországon győzedelmeskedő dórok is éppen a nemzetségi társadalomból az osztálytársadalomba való átmenet stádiumában voltak. Végeredményben az osztályjellegű acháj kultúra nem tudott megmaradni eredeti szintjén, mint megmaradt például az egyiptomi, az O-birodalom összeomlása után. A 11 Lásd: T. Gann and J. E. Thompson: The History of Maya. London. 1931: S. Morien: The Ancient Maya. Stanford. 1946: J. E. Thompson: The Rise and Fail of Maya Civilisation. Norman. 193ÍS; G. C. Vaillant: Az aztékok története. Moszkva. 1949. 51—85. 1. (orosz nyelven); F. A. Peterson: Ancient Mexico. London. 1959. 51—53, 87 — 103. 1. 15 Handbook of South American Indians. Vol. 2. The Andean Civilization. Smithsonian Institution Bureau of American Ethnology. Bull. 143. Washington. 1946.140.1.; J. A. Mason: The Ancient Civilization of Peru. Harmondthworth. 1961, 44-54., 88-89., 96., 104-134.. 180., 188. 1.; G. 11. Wüley: Peruvian Settlement and socio-economic Patterns. The Civilization of Ancient America. Chicago. 1951, 196-199. 1. '"Lásd: Világtörténet. 1. köt. Bpest. 1962. 412., 624. 1. Az ókori Görögország története. Moszkva. 962. 109 1. (orosz nyelven). 17 Lásd: F. Papazoglu: A mykénei és homéroszi Görögország társadalmi rendje folyamatosságának kérdéséről. VDI. 1961. 1. sz. 36. 1.: Ja. A. Lencman: A rabszolgaság a mykénei és homéroszi Görögországban. Moszkva. 1963. 185., 200 - 201.1. (orosz nyelven); Világtörténet. 1. köt. 412. 1. " Lásd: Sz. Ja. Zűrje: Görögország története. 1. köt. Leningrád 1940. 56.1.: V. Sz. Szergejev: Az ókori Görögország története. Moszkva. 1948. 98-101. 1.: Az ókori Görögország története. Moszkva. 1962. 100-107. 1. (mindhárom orosz nyelven). " K. M. Kolobom: Az ókori Athén és emlékei. Leningrád. 1961. 10 — 14.1. (orosz nyelven).
