Századok – 1968
Közlemények - Kubinszky Judit: Adalékok az 1883. évi antiszemita zavargásokhoz. 158
172 KUBINSZKY JUDIT tatni, hogy az elvonuló honvédség pótolva legyen. Ez augusztus 30-kán történt ós innentől gyakori volt az érintkezés közöttem egyrészt, másrészt a városi tanács és polgárság között, mert ezen utóbbiak a katonaság elszállásolását lehetőleg elhárítani óhajtották."— Ők, a kihágások jelentőségét előttem mindenkép leszállítani igyekeztek; kiemelték a polgárság békés rendszeretetét; tettek mindenféle szóbeli Ígéreteket; felemlítették, hogy épen a katonaság beszállítása fogja a békétlenséget növelni, mert ezen intézkedés alatt leginkább az ártatlanok fognak szenvedni s.t.b. Mind ezek után kijelentettem, mikép én igen jól tudom, hogy a város polgársága s népességének túlnyomó nagy része a törvényt és rendet tiszteletben tartja; de ezek megzavarására, a túlnyomó nagy többség tétlensége, vétkes közönye, vagy elfogultsága mellett egy osekóly töredéknek vakmerő fellépése, melyet titokban működő s mindenre kész vezetők intéznek, a legundokabb tettek elkövetésére s a törvényes rend felforgatására elégséges; de azért, hogy a polgárság a kir. kormánynak eránta való bizalmát lássa; hogy továbbá az ártatlanok a súlyos tehertől megóvassanak, kész vagyok a várost a katonai beszállásolástól megkímélni azon feltétel alatt, ha a városi képviselőtestület és polgárság tekintélyes része, a közrend fenntartásáért, a feltétlen felelősséget elvállalja, azt határozatilag kimondja, illetőleg hozzám intézendő iratban, nevük aláírásával kötelezőleg kifejezik. Ennek következtében folyó hó 2-án, a megyeház gyűléstermében nagyszámú polgárság tartott értekezletet, melyben megjelentem ón is. A nagy többség a felelősséget írásban elfogadni kész volt, de Trajtler Soma orvos kevés számú elvrokon helyeslésével, a felelősség elfogadását ellenezte; mire én kijelentvén, hogy a rendet állásomból egy magam fenntartani képes vagyok és fel is fogom tartani, az értekezleti gyűlést rögtön elhagytam. A polgárság együtt maradt, Trajtler fellépését kárhoztatta, tovább tanácskozott; azt 3-án is folytatta, de az országos vásár miatt be nem fejezhetvén, 4-én végtére a képviselő testület is meghozta határozatát . . . Midőn a polgári értekezletet e hó 2-án Trajtler ellentmondása miatt elhagytam, másnap a kassai cs. kir. hadtest parancsnokságot táviratilag felkértem, hogy 4-kére 200 gyalog katonaságot ide küldjön. Azonban meggyőződvén dél felé, hogy a polgárság a közrend védelmére erélyesen szervezkedik s hogy maga Trajtler és más szélső ellenzéki fő vezetők is, a felelősségi nyilatkozatot aláírták, tekintetbe vettem a nálam minden oldalról megújított kérést, hogy a városba katonaságot ne hozzak . . . A polgárság több napi vajúdás után ocsúdott fel apathiájából és bontakozott ki az antiszemitikus szélső párt varázsköréből, mely elhatározásaira eddig ellenállhatatlan nyomást gyakorolt. Jelentősége van annak, hogy az antisemita túlzók felfogásával ellentétben a főispán szavára a közrend kezesévé lett. A bizalom által a polgárok megtisztelve s lekötelezve érzik magukat, és hiszem, mindent elfognak követni, hogy az ő könnyebbségükre felelősséggel terhelt főispánjukat ne compromittálják."53 A főispán derűlátása korainak bizonyult. Szeptember 16-án küldött jelentésében aggódva figyelmeztetett a tevékeny nyíregyházi antiszemiták demagógiájának terjedésére. Újból hangsúlyozta, hogy a polgárság képes lenne a rendet fenntartani, ,,ha az itt megjelenő hetilapok, nevezetesen a Szabolcs megyei Közlönyy. legkülönösebben pedig az Ébredjünk látván a népnek békére hajló kedélyét őrjöngésig fokozott dühvel nem folytatnák lap lap után lázításaikat, — nemcsak a zsidóság, de minden közeg és intézmény ellen, mely a közrend megvédésére van hivatva. Midőn az ember a gyújtogató lapokat olvassa mellőzhetetlen, hogy kétség ne támadjon benne: vájjon lehetséges leend-e a nép békés indulata mellett is, ezen féktelen uszítások, a köztekintélyek folytonos gyalázás», a felsőbb intézkedések és az állami közrendészet intézményeinek gyűlöletessé tótele mellett, a köznyugalmat továbbra is zavartalanul fenntartani. — Én aggályaimat nem fojthatom el, és nem is hiszem, hogy félénknek volna mondható az, ki lőporos hordók körül másokat égő kanóccal hadonászni lát emiatt robbanástól tart . . . kötelességemnek tartottam jelezni a veszélyt melyet a szellemi tevékenység e fekélyes termékei, a félig mívelt közönség békés kedélyének megmérgezósével, rend, törvény és felsőség iránti tiszteletének megrontásával akadálytalanul terjesztenek, melyek a hatóságokat folytonosan zaklatják és melyek elébb utóbb végzetes eredményeket fognak előidézni."5 4 Az Ébredjünk.című uszító hangú lapot — amely nevében is, szellemében is méltó elődje volt hasonnevű utódainak — nemcsak a kiadás helyén, Nyíregyházán terjesztették. " OL. BM. Ein. 3832/1883. "OL. BM. Ein. 4065/1883.
