Századok – 1968
Közlemények - Kubinszky Judit: Adalékok az 1883. évi antiszemita zavargásokhoz. 158
ADALÉKOK AZ 1883. ÉVI ANTISZEMITA ZAVARGÁSOKHOZ 169 Ezeken túl az úgynevezett Csurgaszi csárdában* a zsidó korcsmáros kiraboltatott egy tanító és parasztok által kik szinte elfogattak. Szentpéterúr községben is történtek bolt betörések, hol katonai segédlet mellett folyt a vizsgálat. Végre ablak -beverések történtek Nagy-Kanizsán, Keszthelyen és Szentgróthon, de a katonaság őrködése miatt rablások nem történtek. Ezek mind az izraelita házakon és boltokon követtettek el, kik a megyében minden vidékben fenyegettetnek és igen szomorú helyzetben vannak. Folyó hó 30-án Szöpötkön és Bezeréden zsidó lakásokban tűz támadván Szöpötkön 45 ház, Bezeréden 42 ház elégett. Ezekben zsidó támadás nem volt, de különös, hogy egy napon két községben mindenütt izraelita lakásokban támadott tűz. . . . Van remény, hogy a statárium és katonaság segélyével sikerülni fog a zavargásokat rövidesen lecsillapítani, de hogy ne ismételtessenek, a katonaságra még jó ideig szükség leend. Bizalmam van alispánunk erélyes és tapintatos végrehajtásában, kinek köszönhető, hogy ily viszonyok között eddig még nagyobb zavarok nem történtek. . . A katonaság úgy van elhelyezve, hogy minden ponton gyorsan megjelenhet." S amíg Zalában a felizgatott nép a legcsekélyebb jelre is készen állott a pusztításra, az antiszemiták jótékoríycélú bált akartak rendezni. „Az antiszemiták egyik legveszedelmesebb izgatója, Verhovay Gyula Zalában, Badacsonyban tartózkodik, hol az özv. Solymosi Jánosné javára tartandó táncmulatsághoz az előkészületek folynak. Ennek következményei már napok óta nyilvánulnak Badacsony tőszomszédságában, Tapolcán utcai csavargók nyílt fenyegetéseiben. A tapolcai kereskedők már három nap óta rettegésben vannak. A szolgabírónak, ki szintén bír a veszélyről tudomással, se instrukciója, se fegyveres ereje nincsen, ós miután eddig tettlegességre a dolog nem került, felsőbb helyre való jelentéstételtől tartózkodik . . . Hogy Tapolcán és környékén a zalaegerszegi zavargásokhoz hasonlóknak eleje vétessék, okvetlenül szükséges, hogy oda katonai segély és erélyes intézkedés még ma küldessék.'"" A bál védnöke Pauler Tivadarné, az igazságügyminiszter felesége volt, de a táncmulatságot végül mégsem tartották meg.4 8 A tapolcai járás szolgabírójának távirata szerint a mulatság puszta beharangozásának is megvolt az eredménye. Szeptember elsején Tapolcán is kitörtek a zavargások.49 A jelentésekben gyakran találunk célzásokat ismeretlen bujtogatókra: „úriemberek" —, akik amilyen váratlanul jelentek meg, éppoly váratlanul el is tűntek. Egy-két esetben a hatóságoknak sikerült a tettest elfogni. Ez történt a csurgaszi csárdánál és a Selmecbányái rendzavarásnál is, erről tanúskodik Selmecbánya polgármesterének, Ocsovszky Vilmosnak augusztus 3-i felterjesztése:5 0 „Folyó évi szeptember hó 1-én előterjesztett jelentésünk kiegészítéséül s vonatkozással távirati úton ide érkezett nagybecsű meghagyására, van szerencsénk hivatalos tisztelettel jelenteni, mikép azons zsidóellenes tüntetésen kívül mely a f. évi augusztus 31-én esti 8—9 óta tájban végrehajtatni céloztatott, de teljesen elfojtatott, további rendellenességek, . . . zavargások, . . . botrányok sem merültek fel . . . kiemelendő, hogy az augusztus 31-iki csődület tulajdonkópen idegenek által provokáltatott, melyben városi elemnek mi része sem volt; amiért is kívánatosnak jelezték, hogy a megyei hatóság éber gondoskodás tárgyává tegye az illető községek tartós megfigyelését. A mi az itteni mozgalmak történeti fejlődését s az azok alapjául szolgáló közérzület mibenlétét illeti — erre vonatkozólag kiemelendő, miképp az országszerte elharapódzott antiszemitikus hangulat ezen városi közönséget is magával ragadta s kezdettől fogva, jelesül a tiszaeszlári eset felmerültével áthatotta a közvéleményt ... S habár a lakosság minden rétege állandóan s élénken foglalkozott a napi sajtó által szakadatlanul köztudomásra hozott egyes epizódokkal, s habár a napirendre került ezen ominosus ügy nemcsak a Qsaládi s magán körökben, hanem a nyilvános helyeken összegyülekezeteknél is volt a társalgás tárgya: eddigelé vagyis a f. évi augusztus 31-iki esetig nyugtalanító alakot nem öltött magára s a kedélyekben titkon lappangó vészterhes vágyak kitörő valósulása elmaradt.' * Ezekben a napokban természetszerűleg a sajtó is rendszeresen tudósított a zavargásokról. Az antiszemiták egyik szószólója, a Magyar Állam c. lap 1883. aug. 31. számában így számolt be az említett eseményről: „Csurgaszon a zsidó korcsmáros házát kirabolták. Orosz Pál földbirtokos éjszakára magához vette a kocsmárost és családját, az elhagyott kocsma őrzésére pedig nyolc bérest rendelt ki. Éjjel azonban Kovács Béla csébi kántortanító öt felfegyverzett paraszttal megtámadta a kocsmát, a béresek eleinte ellenállottak de a fegyverek elől menekülniök kellett és a tanító bandájával együtt kirabolta a kocsmát. Az esetet Orosz úr jelentette fel. A tanítót elfogták". " OL. BM. Ein. 3535/1883. Az Izr. Országos Irodájának jelentése. Magyar Állam, 1883. szept. 15. " OL. BM. Ein. 3605/1883. 60 OL. BM. Ein. 3753/1883.
