Századok – 1968

Közlemények - Kubinszky Judit: Adalékok az 1883. évi antiszemita zavargásokhoz. 158

164 KUBINSZKY JUDIT állapíthatjuk, hogy többségükben a kispolgárság és a kisipari munkások soraiból kerültek ki. Átlagos életkoruk 20 és 30 év között volt.1

8 Augusztus 12-én a pókszállóba visszavonult tüntetők ellen fegyveres beavatkozásra került sor. A letartóztatott 24 ember közül 10 péksegéd volt. A Linzer-gyár körüli csetepatéból 43 személyt kísértek be, többségükben Felvidékről vagy külföldről származott tanulatlan munkások, napszámosok voltak. Ugyanebben az időben — augusztus 10-ón — Bécs is zavargások színhelye. A tüntetés sokkal szervezettebben folyt le mint a budapesti ós kezdetben erősen antiszemita jellege volt. Azt a tényt, hogy a tüntetők között munkások is szerepeltek, az antiszemiták és szószólóik igyekeztek kihasználni, ós a szocialisták nyakába varrni a felelősséget. Holott éppen a szocialisták voltak azok, akik szembeszálltak az antiszemita demagógiával. Kautsky írta Engelsnek 1884. december 22-én kelt levelében: „Ami pártunkat illeti, legalább is Bécsben meghalt az anarchizmus. A tömegek újra hozzánk közelednek . . . Ellenben új ellenségünk támadt az antiszemitizmusban, amely óriási móretekben hódított meg nagy tömegeket, jórészt kispolgári, de némely igen radikális elemeket is, akik_ eddig hozzánk tartoztak. A kispolgári ösztönök a munkásságnál is nagyon erősek, mert hiszen legnagyobb részük kispolgári eszmekörben nevelődött. Vezetőinknek elég sok fáradságba került a tömegeket rávenni, hogy ne szaladjanak át az antiszemitákhoz. Most elmúlt a veszély, az antiszemiták magatartásunkon felbőszülve, levetették álarcukat, és nyiltan megnevezték magukat, mint a kispolgári kizsákmányolók pártja . . ,"1

9 A Magyarországi Radikális Szocialisták közlönyének, a Népakarat-nak a cikkírója is világosan látta a veszélyt, amit az antiszemiták a munkásosztályra nézve jelentettek ós visszautasította mesterkedóseiket: „A véresszájú »antiszemita« sajtó tollharcosai szeretnék a zavargások okozatainak* a »radikális« szocialista pártot ide állítani . . . ami aligha sikerül . . . Nem hisszük, hogy volna ésszerű ember, ki ismeri a nemzetközi szocializmus nagy elveit, s a zavargásból eredő rágalomnak egy parányi hitelt adna. Nincs mielőttünk vallási gyűlölet, vallás nemzetiségi bosszú, nemzetiségi hiúság, csak eszme a jövő, új kor eszméje, mely a közös népjólét, az emberiség boldogságát foglalja magában, mely eszmére a nép nem elég érett még, de megérleli a sors, és az idő, s fölhasználja a kész alkalmat majdan a nép, ha megismerte ellenségét. Ma még elámítható a nép könnyen, de rövid idő múlva, a sok csalódások, megesalatások után öntudatra ébred, s emberhez illően űzi el az ámító, csaló lelki kufárokat, kik a népet egymásra uszították annyiszor, s önérzete h'elyes tudatával kiáltja: le a vallási ós nemzetiségi rajongókkal ! ... ne szolgáljatok idegen érdekeknek, a nép érdekében egyesüljetek !"20 A napokig tartó budapesti zavargások alatt nem egyszer meglepődött, csodálkozó hangulatú cikkek jelentek meg — elmélkedve arról, hogy jutottunk idáig — sokszor éppen azoknak a sajtóorgánumoknak a hasábjain, melyek tevékenységükkel hozzájárultak a tüntetések kirobbanásához. A mozgalmak későbbi szinteréről ilyen helyzetképet fest a Somogy c. hetilap: „Ebben a században alig volt még esemény, melyet oly mohón kaptak, mint a nyíregyházi törvényszék ítéletét; A helybeli postahivatalt (Kaposvár) a vonat megérkezése után valóságos ostrom alá vették; ember ember hátán; egyik a másik kezéből vette ki a lapot, a postahivatalban egész bábel volt ... A könyvárusi boltokban szinte ostrom, »Egyetértés«, »Függetlenség«, »Budapest« (csak ezen lapokat árulják) kiáltozták; egy perc alatt egyetlen lap sem volt, két árért sem !" Az izgatott olvasók vegyes érzelmekkel fogadták az ítéletet, egyik dühöngött, a másik örült. „Nem egyedül az értelmiség, hanem a köznép, sőt a napszámosok is hírlap után kiabáltak."21 Budapest után az antiszemita hullám rövidesen átcsapott vidékre is. A belügyminiszter egymás után kapta a jelentéseket. Lamer alispán Zólyom megyéből jelentést tett a besztercebányai eseményekről, ahol augusztus 12-től 16-ig minden este megismétlődő és egyre nagyobb méretű zendülések törtek ki. Az alispán mintegy a maga mentésére, csatolta az általa Chovan Lajos besztercebányai rendőrkapitányhoz intézett utasítás másolatát:22 "OL. TIM. Ein. 3205/1883. " Friedrich Engels levelezése Karl Kautskyval. Wien. 1955. DanuhiaVerl. 159 1. — L. Spiro.: Antisemitismus in Osterreich. Weg und Ziel. 16. 1. * Helyesen: okozóinak. Népakarat, 1883. aug. 23. sz. A gazság с. cikk. " Somogy, 1883. aug. 7. Az ítélet után c. cikk. " OL. BM. Ein. 3303/1833.